KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/november
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kúnos László: Sven Nykvist (1922–2006)
• (X) : A Cinetel Kft. őszi DVD megjelenései
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Bódy éji dala A személy mint műalkotás
• Varga Anna: Budiwood Magyar zsáner
• Hirsch Tibor: Hét bőr Taxidermia
• Kolozsi László: A test filozófiája Taxidermia
• Schreiber András: A producer felelőssége Beszélgetés Andrew G. Vajnával

• Géczi Zoltán: A törvényen kívüli rendező balladája Kinji Fukasaku
FESZTIVÁL
• Báron György: Napszépe és éjkirálynő Velence

• Nevelős Zoltán: Négyórás töredék Gyilkos arany
VÁROSVÍZIÓK
• Kelecsényi László: Vászonszerelmek Mozipest
• Lajta Andor: Fórumtól Puskinig
TELEVÍZÓ
• Hungler Tímea: Tetemre hívás Helyszínelők
• Reményi József Tamás: A viszkis Magyar plazma
KRITIKA
• Báron György: „egy kandi szem azért leskel reánk...” Ede megevé ebédem
• Stőhr Lóránt: Egy tiszta film Madárszabadító, felhő és szél
• Muhi Klára: Film-emlékmű Mansfeld
• Vajda Judit: 56 gyermekei Budakeszi srácok
• Barotányi Zoltán: A hidegről jött ember Kellemetlen igazság
• Bíró Yvette: Varda kikötője L’Ile et Elle
LÁTTUK MÉG
• Kárpáti György: Egy bolond százat csinál
• Vajda Judit: Mennyei háború
• Ádám Péter: Eladó a szerelem
• Ádám Péter: Élj és boldogulj!
• Kolozsi László: A nagy fehérség
• Vízer Balázs: Brazil ritmus
• Varró Attila: Az ember gyermeke
DVD
• Pápai Zsolt: Harakiri
• Csillag Márton: Aeon Flux
• Tosoki Gyula: Mr. Tűsarok

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Eladó a szerelem

Ádám Péter

Combien tu m’aimes? – francia, 2006. Rendezte és írta: Bertrand Blier. Kép: Francois Catonné. Zene: Bellini, Puccini és Verdi. Szereplők: Monica Bellucci (Daniéla), Gerard Depardieu (Charly), Bernard Campan (Francois), Jean-Pierre Daroussin (Migot). Gyártó: Fidelité Productions. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 95 perc.

 

Az eredeti francia cím (Combien tu m’aimes?) nem túl eredeti szójáték, a „mennyiért szeretsz?” és a „mennyire szeretsz?” keresztezése. A borostás Francois (a borotválatlanság itt annak jele, hogy afféle átlagfranciával van dolgunk) valahol a Pigalle környékén ajánlatot tesz egy feltűnően csinos prostituáltnak, hogy havi százezerért költözzön hozzá. Persze, csak amíg tart a négy és félmillió euróból, amit állítólag nyert a lottón. Az alaphelyzet azonban, vagyis a szépség meg az átlagosság, a pénz meg a szerelem ellentéte megmarad ígéretnek. Hiába a divatos filmzene, a legapróbb részletig átgondolt felső- és alsó ruhák, a kétségtelenül látványos színek, az operára emlékeztető filmlogika, a szélsőségesen teátrális vagy abszurdba átcsúsztatott jelenetek – ez se emel semmit az eredendően steril és erőtlen történeten.

A film tulajdonképpen ennek a különös párnak volna a története, a baj csak az, hogy innentől kezdve a rendező Bernard Blier-nek semmi se jut eszébe, ha csak az nem, hogy a férfinak pszichés szívproblémái vannak (de a film ezt a vonalat se viszi tovább). A sajtó szerint a rendező – akinek 1963 óta ez már tizennyolcadik játékfilmje, köztük olyan nagyhatású filmekkel, mint a Hidegbüfé vagy Az én pasim – egyenesen az erotikus Monica Belluccira írta a forgatókönyvet. Ha így volt is, látni valóan elszámította magát, mert ha a női főszereplő csinosnak kétségtelenül csinos is, híján van minden karizmatikus kisugárzásnak, az előnyös domborulatok pedig – bár a filmbeli orvost megüti a guta a láttukra – nem pótolják a nem létező szerepet, a hiányzó cselekményt, a felejthető dialógust.

Az egész film egyetlenegy kicsit is érdekesebb jelenete, amikor szeretkezés közben a prostituált színlelt sikoltozására dühösen átjön a szomszédban lakó hölgy (foglalkozására nézve műfordító), és miközben felszólítja a párt, hogy vigadjon csendesebben, mert a lármától nem tud dolgozni, egy füst alatt rögtönzött bemutatót is tart, megmutatva, hogyan sikoltozik szeretkezés közben az a nő, aki csakugyan élvez. Ez az egyetlen izgalmas figura az egész filmben, kár, hogy nem ő a főszereplő...

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/11 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8782