KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/február
• Bereményi Géza: A rácson innen és túl Vasárnapi szülők
• Kardos István: Hatszor szökött, mindig egyedül Jegyzetek a Vasárnapi szülők forgatókönyvéhez
• N. N.: A magyar film – ma
• Lukácsy Sándor: Kaland, terror, történelem? Élve vagy halva
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: „Itt fölfelé haladunk, bukásról bukásra” Nyugatnémet filmhét Budapesten
• N. N.: A Nyugatnémet Filmhét filmjei
• Papp Zsolt: Frau Bundesrepublik Maria Braun házassága

• Petrovics Emil: Köszönet Bergmannak Varázsfuvola
• Dániel Ferenc: Öt kis tézis a kalandfilmről
• Pošová Kateřina: „Mindenkinek joga, hogy felnőttnek tekintsék” Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
• Takács Ferenc: Antizarándok és sci-fi hős AZ ötös számú vágóhíd
• Hegedűs Tibor: Igazi férfit és szerelmet Asszony, férj nélkül
• Presser Gábor: Mert a filmzenét többen írják
• Báron György: A svéd lelkifurdalás Stockholmi beszámoló
LÁTTUK MÉG
• Loránd Gábor: Pantaleón és a hölgyvendégek
• Molnár Gál Péter: Fedora
• Sólyom András: A madarak is, a méhek is...
• Loránd Gábor: Vállalom, főnök
• Veress József: Karrier
• Koltai Ágnes: A fekete halál
• Bikácsy Gergely: Egy egészen kicsi kispolgár
• Zalán Vince: Skalpvadászok
• Galgóczy Judit: A halott vissztér
• Bikácsy Gergely: Megközelítések
• Bende Monika: Oké, spanyolok
• Csala Károly: Irány: Belgrád!

• Ciment Michel: Ihlet és áporodotság
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: Kijön a tévé
• Ökrös László: Ezer év Újra a képernyőn
• Juhász István: Jutalomjáték Nicolaj: Holtodiglan
• Kristóf Attila: Vérrel, verítékkel Humor a tévében 2.
• Molnár Gál Péter: Nekrológszerű előszó egy Jean Gabin-sorozathoz
• N. N.: Mutatóujj
KÖNYV
• Pörös Géza: A válogatás zavarai Az Ötlettől a filmig újabb köteteiből
• Csala Károly: Szovjet kismonográfia Kovács Andrásról
POSTA
• N. N.: Posta

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Oké, spanyolok

Bende Monika

 

És jönnek az öntudatos, bájos Brusten özvegyek, a Brusten & Brustent zengi Beethoven és Schiller örömódája, a Brusten fiúk a cég saját halottai. Mire a történet végeit ér, kiderül, hogy nem is olyan rossz film az Oké, spanyolok! („Új spanyolok” az eredeti cím, a Franco utáni modernizálódás, a nyugat-európai módit követő új életforma kétséges gyönyöreire célozva.)

Kezdetben vala egy kis biztosítótársaság, a maga manufakturális eszközeivel, komótos tempójával, de temperamentumos alkalmazottaival. Aztán bekebelezi őket a Brusten & Brusten, az amerikai szupercsoda. S miközben a „nagy fehér atya” a civilizáció minden kellékével ellátja a „barbár” spanyolokat, a galamblelkű amatőrökből rámenős és fegyelmezett profikat faragnak. Békésen átsegítik őket a kezdetleges kapitalizmusból a monopolkapitalizmusba; a fusizó-kényelmes-hobbys létből a könyörtelen hajszába, és tovább… jobblétre.

Nem is olyan rossz film; készítőinek futja eredeti ötletekre (kellemes meglepetés a hagyományos vígjátéki indítás után), tehetséges színészekre (José Sacristán a Pantaleón és a hölgyvendégekben is láthatjuk), tempós fotografálásra. Az igazán jótól „mindössze” az választja el, hogy a film mindvégig annyi marad, amennyi a történet maga. Márpedig a világ minden valamire való filmje többről szól, mint amennyit elmesél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/02 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7985