KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/május
KRÓNIKA
• Pörös Géza: Tadeusz Lomnicki
• Zalán Vince: A mi nesztorunk
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Lidérces városok Berlin

• Takács Ferenc: Az igazság paranoiája JFK
RETROSPEKTÍV
• Báron György: Választások és vonzások Eric Rohmer filmjei
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: A Sárkány utcánál nincs ravaszabb Beszélgetés a civil filmről
• Simándi Júlia: Mentse, aki tudja, a régi filmeket Beszélgetés Tóth Jánossal és Gyürey Verával
• Nemeskürty István: Atlantisz megmentett darabja Az obsitos; A falu rossza
TELEVÍZÓ
• György Péter: A Nyugat kapujában Össztűz; Friderikusz-show
• Balassa Péter: Arab hómezők Közjáték
KRITIKA
• Almási Miklós: Fortinbras nem jön Hamlet
• Hirsch Tibor: Csillagok háborúja A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire
• Koltai Ágnes: Népi szmoking Vörörs vurstli
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Sülve-főve Cinkekirály; Sellő félig a habokból; Sülve-főve
• Koltai Ágnes: Ay Carmela
• Turcsányi Sándor: Neon City
• Békés Pál: Az utolsó cserkész
• Sárközi Dezső: Űrszekerek VI.
• Sneé Péter: Felhők közül a nap
• Tamás Amaryllis: Beethoven
ELLENFÉNY
• Molnár Gál Péter: Hollywoodi pizza

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Beethoven

Tamás Amaryllis

Szemérmetlen, lidérces merénylet a 101 kiskutya elfogult rajongóival szemben. A kulturált, ízléssel elkészített rajzfilmnek még csak nem is rafinált lekoppintása, inkább silány, tehetségtelen utánzata. A kedvenc klasszikus jellegtelen, unalmas akciótörténetté fokozódott le.

A csömörig tehetetlen, családjával szembeni érzéketlenségét rejtett agresszivitással kompenzáló, ellenszenves Newton-apukában nyoma sincs a jó értelemben vett polgári erényeknek. Kárhozatos énünk nosztalgiával sóvárog legundokabb nagynénénk és a frigid Hókirálynő határozottságát és önteltségét elegyítő Szörnyelladefrász morbid öniróniával átszőtt figurája után. Őt helyettesíti most a bestiális, kielégületlen, saját pácienseit a hadiipar oltárán fegyverkísérletekhez feláldozó, dr. Mengele-i kvalitásokat sejtető állatorvos, aki céltáblának alkalmazza a nagykobakú négylábúakat.

Pöttyös-foltos dalmatiner helyett busafejű bernáthegyit látunk a celluloidon, és a zárókép (amikor a 101 kis- és nagykutya menedéket talál a Newton-família design-hálószobájában), nem profán otthonosságot sugall, hanem mucsai-giccses zsúfolt IKEA-tanyát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=479