KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/május
KRÓNIKA
• Pörös Géza: Tadeusz Lomnicki
• Zalán Vince: A mi nesztorunk
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Lidérces városok Berlin

• Takács Ferenc: Az igazság paranoiája JFK
RETROSPEKTÍV
• Báron György: Választások és vonzások Eric Rohmer filmjei
MAGYAR FILM
• Kovács András Bálint: A Sárkány utcánál nincs ravaszabb Beszélgetés a civil filmről
• Simándi Júlia: Mentse, aki tudja, a régi filmeket Beszélgetés Tóth Jánossal és Gyürey Verával
• Nemeskürty István: Atlantisz megmentett darabja Az obsitos; A falu rossza
TELEVÍZÓ
• György Péter: A Nyugat kapujában Össztűz; Friderikusz-show
• Balassa Péter: Arab hómezők Közjáték
KRITIKA
• Almási Miklós: Fortinbras nem jön Hamlet
• Hirsch Tibor: Csillagok háborúja A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire
• Koltai Ágnes: Népi szmoking Vörörs vurstli
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Sülve-főve Cinkekirály; Sellő félig a habokból; Sülve-főve
• Koltai Ágnes: Ay Carmela
• Turcsányi Sándor: Neon City
• Békés Pál: Az utolsó cserkész
• Sárközi Dezső: Űrszekerek VI.
• Sneé Péter: Felhők közül a nap
• Tamás Amaryllis: Beethoven
ELLENFÉNY
• Molnár Gál Péter: Hollywoodi pizza

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az utolsó cserkész

Békés Pál

Ha ez a charme-os hentesmészáros az utolsó, akkor vajon milyen lehetett az első?

A film nyitójelenetében egy tébolyult amerikai-futball játékos száguld a gyepen a tojásdad labdával, majd revolvert ránt és ellenfeleit, akik el akarják ragadni a bőrtojását, ledurrantja. Végül „szar az élet!” kiáltással fejbelövi magát. Ahogy Karinthy említi az Így írtok ti egyik színházi paródiájának instrukciójában: „És ilyen hangnemben még másfél óráig”.

A film amúgy igen velős. Tudniillik főleg a velőloccsanást kultiválja. De nem veti meg a lángbaborult gonoszok robbanógolyókkal történő eliminálását sem. Viszont ad arra, hogy az érzelmek se kerüljenek ebek harmincadjára. Barát a barátot ekként siratja el: „Szegény Nick, két napig tartott, míg levakarták a házam faláról.”

A film egyébként a lassítás magasiskolája. Régóta alkalmazott megoldás, hogy a golyó általi halált kissé lassítják. A valóság e tekintetben szűkmarkúan méri a látványt – túl gyors a történés, így a nézőnek nincs esélye az események minél teljesebb kiélvezhetésére. Az értő lassítás viszont látni engedi a golyó behatolását, a telibetalált artériából előszökkenő piros szökőkutacskát, a Dolby technika sejtetni engedi a roncsolt csont reccsenését – egyszóval megadják a módját. És Az utolsó cserkész technikája kiváló. Nem is meglepő, hiszen ismétlés a tudás anyja és legalább harminc ilyen jelenetnek lehetünk szemtanúi – ennyi idő alatt a hülye is belejön, hát még egy olyan rendező, mint Tony Scott.

Akad valami történet is. Kábítószer, pénz, politika – satöbbi, blablabla. Oly mindegy. A lényeg, hogy az egyik főgonosz lezuhan a stadion reflektorállványáról és puff, éppen egy helikopter rotorjára. A helikopter meg – amilyen gépies szerkezet – gondolkodás nélkül a szalámitaktikát választja. Azután belülről látjuk az utasfülke ablakát, és már ott is a vezérfonal: a velő. A másik főgonoszt nem a hírnév veszi szárnyára, hanem fél mázsa trotil – a vén trotyli repül, s míg száll a californiai éjen át, a pozitív hős arcára korszerűen borostás, egyszersmind megviselt, mindazonáltal férfias, noha szívdöglesztő mosoly terül, s akinek szeme van látja: ez jó mulatság, férfimunka volt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/05 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=476