KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bombabiztos

Tamás Amaryllis

 

Egy kínai közmondás szerint ha nem változtatunk irányt, valószínűleg ott végezzük, amerre éppen menetelünk.

„Fortélyos félelem igazgatja” az önmagától eltelt hatalom paranoiás képviselőit a Frears rendezte Sidney Lumet-remake-ben. Mindenki hős, aki háborúba indul – hallom háttértelevíziózás közben, a 2000. év nyarán, egy amerikai mese-rajzfilm szinkronját... Jövőkép a harmadik évezred küszöbén – a mozivásznon az embertelen humanizmus: agymosás nagyoknak és kicsiknek. Be kell látnunk, a cybervilágot és a kommunikációs hálózatot sem egy derűs továbbélési forgatókönyv létrehozása, hanem a kereskedelmi érdekek uralják. Ki adott erre jogot? – idézi emlékezetünkbe a film a nem is olyan régen vihart kavart Konrád György-i bölcs intelmet. Mert hogyan lehet biztosítani „méltóságot mindenkinek”, ha mindenütt a bolygón a katonai kiadások emelkedése vonja el a pénzt az egészségügytől és a környezetvédelemtől, tovább súlyosbítva ezzel a legszegényebb népesség – négy milliárd fő – helyzetét.

A politikai forgatókönyv egy kaptafára készül, bárhol a világon: sorozatos „krízisek” és „szükségállapotok” miatt nacionalista politikusok és katonai junták tettrekész büntetőháborúi vonják el a figyelmet az alapvető intézkedésekről. A körforgás önmagát gerjeszti. Az univerzum azonban nem passzív háttérként szolgál az emberi tékozlásához, ahol az a győztes, akinek kevesebb a vesztesége.

Hogy miként vigyázzuk az emberiség és a természet jósorsát? – Frears Bombabiztosa is ráébreszthet a harmadik évezredre való lelkes készülődés közben egy gyökereiben más, megváltozott szemléletmód szükségességére. A természet- és életellenes, „háború- és halál egyenes adásban”-típusú filmek, játékok, könyvek tengerében e planetáris tudatosságnak nevezett szemlélettel nézzük, ahogy Frears pőrére vetkőzteti a tudomány álarca mögé bújt, önmagától meghatódó, szenvelgő, megtestesült ostobaságot. Ha tetszik, a Gonoszt – lakóhelye legyen akár Nebraskában, akár Alaszkában. Ahol megtörténhet – mint a filmben –, hogy a bombázó raj a számítógép „tévedéséből” egy másik földrész másik városát indul elpusztítani.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3068