KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/július
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: A magyar múlt bűnügyei Kortárs történelmi zsánerfilmek
• Kovács Patrik: A kém álarca A játszma
• Béresi Csilla: Titkos történetek Mészáros Márta hősnői
• Soós Tamás Dénes: Elemelt realizmus Beszélgetés Réder Györggyel
• Vajda Judit: Ez az igazi hungarikum, nem a pálinka Friss Hús 2022
ZSÁNERFILM ÉS POLITIKA
• Paár Ádám: Egyéni hős a közösségért Az amerikai akciófilm eszmei háttere
• Győri-Drahos Martin: Obskúrus ideológia Zsánerfilm és politika
• Géczi Zoltán: Veteránparádé Top Gun: Maverick
• Greff András: Rabszolgahad indult velük James Vance – Dan Burr: Kings In Disguise
ÚJ RAJ
• Szabó G. Ádám: Szellemek városa Isabel Sandoval
A KRIMI KLASSZIKUSAI
• Orosdy Dániel: A harmadik utas Ross Macdonald (1915–1983)
• Nagy V. Gergő: Két hajnal Lichter Péter: A titokzatos stylesi eset
• Varró Attila: Vágy a mélybe Goodis és Fuller
FILMARCHÍVUM ÉS FILMEMLÉKEZET
• Barkóczi Janka: Mi a FIAF? A filmarchiválás szervezetei
• Schubert Gusztáv: A mozgókép őskora Fűzi Izabella: A vurstlitól a moziig
• Gerencsér Péter: Párhuzamosok találkozása Bródy István: A munkászubbony
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Ki a buborékból Graz // Linz
• Vincze Teréz: Piros betűs ünnep Udine
KRITIKA
• Kovács Patrik: Szögre akasztott idő Baranyi Gábor Benő: Zanox – Kockázatok és mellékhatások
• Huber Zoltán: Ketrecbe zárva Odegnál Róbert – Horváth Illés: Lélekpark
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Sötét dalnok fehér köpenyben Nick Cave – This Much I Know To Be True
MOZI
• Vajda Judit: Hold 66
• Kovács Kata: Az árva
• Bartal Dóra: A jó főnök
• Rudas Dóra: Főzőtanfolyam (újra)kezdőknek
• Varró Attila: Kung Fu Zohra
• Herczeg Zsófia: Bezárva
• Bárány Bence: Badman – A nagyon sötét lovag
• Kovács Patrik: Jurassic World: Világuralom
STREAMLINE MOZI
• Gyenge Zsolt: Hasan útja
• Baski Sándor: Studio 666
• Pozsonyi Janka: Állítsátok meg a Földet
• Benke Attila: Kísérteties gyilkosságok
• Varró Attila: Mindent egy lapra
• Bonyhecz Vera: Legenda
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Frankofón folytatások

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kung Fu Zohra

Varró Attila


Kung Fu Zohra – francia, 2022. Rendezte és írta: Mabrouk El Mechri. Kép: Pierre-Yves Bastard. Szereplők: Sabrina Ouazani (Zohra), Ramzy Bedia (Omar), Eye Haidara (Binta), Tien Shue (Chang). Gyártó: Les Films du Kiosque. Forgalmazó: ADS Service. Szinkronizált. 100 perc.

 

Noha a Birodalom visszavág legsikeresebb mémje kétségkívül az „Én vagyok az apád!”-pillanat, az amerikai tömegfilm mégis sokkal többet köszönhet Joda mester tört angolságú Jedi-tanfolyamának a Dagobán – amely a 80-as évek közepe óta töretlen lendülettel szaporítja a kicsi, ráncos harcművészek háztartási eszközökkel zajló kiképzés-tortúráiba illesztett fejlődés-történeteket. Legyen szó a bölcs Miyagi senseiről (Karate kölyök) a teleregény-rajongó Chiun sifuról (Remo) vagy akár Bruce Lee szelleméről (Karate tigris), ezek a távol-keleti zen-mentorok a köríves fejrúgás vagy ötpontos szívrepesztés titkain túl a nyugati civilizáció individualizmusát kordába szorító közösségi gondolkodás és felelősségtudat rejtelmeibe is beavatják kamaszlelkű tanoncaikat. Az idei francia verzió – a Kill Bill után szabadon – ismét egy bájos női tanítványt helyez a középpontba, ám ezúttal a véres konyhai párharc a történet végére kerül, az antagonista pedig szuperbérgyilkos helyett egy necctrikós asszonyverő, akinek móresre tanításához a terrorizált nej és anya kénytelen egy vén kínai edzőterem-portástól leckéket venni kung fuból és önbizalomból.

A Kung Fu Zohra nem csupán abban tér el hollywoodi elődeitől, hogy a legfőbb tanulság éppen ellentétes irányú (alázat helyett a saját egyéniség megtalálása és megvédése): a JCVD parádés akciófilm-dekonstrukciójával pályát kezdő Mabrouk El Mechri-t ezúttal is a közelharcok mögött lapuló lelki krízis izgatja jobban – jelen esetben a főhősnő már-már érthetetlen vonakodása attól, hogy kislányával együtt kilépjen a bántalmazó házastársi kapcsolatból. Így aztán az unalomig ismert tréning-klisék legfőbb célja nem a győzelemhez szükséges önbizalom elnyerése, inkább a leszámolás az irracionális belső félelmekkel a egyedülálló anyaságtól és függetlenségtől, amelyek elől épp az imádott wuxia-klasszikusok jelentik a legfőbb menedéket. Ennek fényében még az is megbocsátható, hogy El Mechri elbohóckodja a végső leszámolást, karikatúra-ellenféllé alakítva a férjet – Zohra a fináléban inkább magukkal az illúzió-kibúvót jelentő kantoni opuszokkal küzd meg (ezért is a sok Jackie Chan-hommage), hogy azután hétköznapi szuperhőssé válhasson a stáblista-jelenetre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/07 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15417