PapírmoziFrankofón folytatásokPapírmoziKránicz Bence
„Amikor nem tetszik, amit manapság látok, és ez elég gyakran előfordul, a múlttal vigasztalom magam” – mondja John Blacksad magánnyomozó a nevét viselő képregénysorozat legújabb részében. A Filmvilágban négy éve írtunk utoljára a Blacksadről (2018/08), amikor hiánytalanná vált a spanyol alkotók jegyezte, de eredetileg a francia piacon megjelenő széria hazai kiadása. Juan Díaz Canales író és Juanjo Guarnido rajzoló viszont az eltelt években elkészültek az új epizóddal, ezúttal pedig már a nemzetközi premierrel egy ütemben érkezett a magyar változat. A függöny lehull alcímű rész az első, amely nem önálló történetet mesél el, hanem szorosan vett folytatás készül hozzá, vagyis Guarnidóék egyelőre biztosan nem fejezik be a keménymancsú macska-magánnyomozó kalandjait. Örülhetnek ennek a sorozat rajongóin kívül azok is, akik az imént idézett főhőshöz hasonlóan a tegnapi kultúra mára klasszikussá nemesedett formáihoz menekülnének kikapcsolódásért. A Blacksad ugyanis időtlenségével és állandóságával tüntet, vagyis a maga nemében velejéig konzervatív képregény, még ha ez első pillantásra meglepőnek is tűnhet egy olyan krimisorozattól, amelyben antropomorf állatok népesítik be az ötvenes évekbeli Egyesült Államok nagyvárosait. Ám a Blacksad mindenekelőtt a formák – a hard-boiled detektívregény és a belőle kinőtt film noir – alapos ismeretére és tiszteletteljes megidézésére épít. Nem állatszereplős adaptációról van szó, bár A függöny lehull gazfickója meglehetősen hasonlít a Kínai negyed vérnősző ingatlanmágnására. A szerzők sokkal inkább hommage-ban gondolkodnak, igazán szórakoztatóvá azonban nem az ismert sémák találékony újrarendezése, hanem a pompás ritmusú történetszövés, a jelenetek imponálóan magabiztos felépítése teszi a sorozatot. Egy ízben mintha Hopper agyonidézett festményéről, az Éjjeli baglyokról ismert bár adná egy beszélgetés helyszínét, ám mikor elcsüggednénk az ötlettelenség miatt, a bárt mutató rajz a Hopper-festmény konkrét idézeteként – sőt, reprodukciójaként! – lepleződik le. Díaz Canales és Guarnido mindig egy lépéssel az olvasó előtt járnak, ami nemcsak a krimitörténetek, hanem a posztmodern főhajtások iparában is kifizetődik. * Ugyancsak a világpremierrel szinte egy időben vehettük kézbe egy másik friss francia sorozat folytatását. Pontosabb a Sapiens – Rajzolt történelmet is inkább frankofónnak neveznünk, mert írója belga, míg a kiadvány mögött álló szerző – aki, ha hinni lehet a nyilatkozatoknak, a képregény készítéséből is aktívan kivette a részét – az izraeli Yuval Noah Harari. Noha nem tudjuk, a világ jelenleg talán legismertebb történészének volt-e ideje dramaturgiai kérdésekkel foglalkozni, annyi világosan látszik, hogy fontos neki a nemzetközi hírnevét megalapozó könyvének képregény-adaptációja. A civilizáció pillérei alcímű kötet a 12000 éve kezdődött mezőgazdasági forradalomtól veszi fel az emberiség történetének fonalát, hangsúlyozva, hogy a növények, majd állatok háziasítása gyökeresen átalakította a Homo sapiens életmódját: a termőföldek körül falvak, majd városok épültek, az emberek pedig megismerkedtek a magántulajdon és a naphosszat tartó munka fogalmaival. Hogy az így létrejött közösségeket egyben tartsák, őseinknek mítoszokra volt szükségük, többek között az emberek jogairól. Az pedig a történelem során dinamikusan változott, az egyes kultúrákban kik részesülhettek az „eleve elrendelt”, valójában fiktív – mert a biológiai törvényszerűségektől teljesen idegen – jogokból. Ahogy az előzményben, Vandermeulen és Casanave ezúttal is rengeteg vizuális ötlettel, humorral közvetíti Harari nagy narratíváját. Bravúros, hogy a mezőgazdasági témáktól egészen a biológiai nem és a gender különbségéig eljutó történet egyszer sem válik szárazzá, tananyagszerűvé. Megőrzi a könnyedségét, mégsem érezzük, hogy az alkotók túlságosan leegyszerűsítenék a tudományos kérdéseket. Ezzel a sorozatot nyugodtan tekinthetjük etalonnak az ismeretterjesztő műfaj mai képviselői között. Juan Díaz Canales – Juanjo Guarnido: Blacksad – A függöny lehull, 1. rész. Színes, keményfedeles, 60 oldal. Kiadó: Pesti Könyv. Yuval Noah Harari – David Vandermeulen – Daniel Casanave: Sapiens – Rajzolt történelem II. A civilizáció pillérei. Színes, keményfedeles, 254 oldal. Kiadó: Animus.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
