KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/július
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: A magyar múlt bűnügyei Kortárs történelmi zsánerfilmek
• Kovács Patrik: A kém álarca A játszma
• Béresi Csilla: Titkos történetek Mészáros Márta hősnői
• Soós Tamás Dénes: Elemelt realizmus Beszélgetés Réder Györggyel
• Vajda Judit: Ez az igazi hungarikum, nem a pálinka Friss Hús 2022
ZSÁNERFILM ÉS POLITIKA
• Paár Ádám: Egyéni hős a közösségért Az amerikai akciófilm eszmei háttere
• Győri-Drahos Martin: Obskúrus ideológia Zsánerfilm és politika
• Géczi Zoltán: Veteránparádé Top Gun: Maverick
• Greff András: Rabszolgahad indult velük James Vance – Dan Burr: Kings In Disguise
ÚJ RAJ
• Szabó G. Ádám: Szellemek városa Isabel Sandoval
A KRIMI KLASSZIKUSAI
• Orosdy Dániel: A harmadik utas Ross Macdonald (1915–1983)
• Nagy V. Gergő: Két hajnal Lichter Péter: A titokzatos stylesi eset
• Varró Attila: Vágy a mélybe Goodis és Fuller
FILMARCHÍVUM ÉS FILMEMLÉKEZET
• Barkóczi Janka: Mi a FIAF? A filmarchiválás szervezetei
• Schubert Gusztáv: A mozgókép őskora Fűzi Izabella: A vurstlitól a moziig
• Gerencsér Péter: Párhuzamosok találkozása Bródy István: A munkászubbony
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: Ki a buborékból Graz // Linz
• Vincze Teréz: Piros betűs ünnep Udine
KRITIKA
• Kovács Patrik: Szögre akasztott idő Baranyi Gábor Benő: Zanox – Kockázatok és mellékhatások
• Huber Zoltán: Ketrecbe zárva Odegnál Róbert – Horváth Illés: Lélekpark
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Sötét dalnok fehér köpenyben Nick Cave – This Much I Know To Be True
MOZI
• Vajda Judit: Hold 66
• Kovács Kata: Az árva
• Bartal Dóra: A jó főnök
• Rudas Dóra: Főzőtanfolyam (újra)kezdőknek
• Varró Attila: Kung Fu Zohra
• Herczeg Zsófia: Bezárva
• Bárány Bence: Badman – A nagyon sötét lovag
• Kovács Patrik: Jurassic World: Világuralom
STREAMLINE MOZI
• Gyenge Zsolt: Hasan útja
• Baski Sándor: Studio 666
• Pozsonyi Janka: Állítsátok meg a Földet
• Benke Attila: Kísérteties gyilkosságok
• Varró Attila: Mindent egy lapra
• Bonyhecz Vera: Legenda
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Frankofón folytatások

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az árva

Kovács Kata


Parwareshghah – afgán, 2020. Rendezte és írta: Shahrbanoo Sadat. Kép: Virgine Surdej. Szereplők: Qodrat (Qodrat), Anwar Hashimi (Anwar), Hasibullah Rasooli (Hasib), Eshanullah Kharoti (Eshan), Sediqa (Sediqa). Gyártó: Adomeit Film. Forgalmazó: Pannónia Entertainment. Feliratos. 90 perc.

 

Az árva a nemlétező afgán filmgyártásból érkező Shahrbanoo Sadat második nagyjátékfilmje, melyet egy barátja naplójából írt. Hőseihez hasonlóan Sadat sorsát is szomorú körülmények és abszurd fordulatok színesítik, fizikus helyett filmrendező például egy puszta egyetemi adminisztrációs hiba folytán lett. Első kisjátékfilmjét és két egészestés moziját Kabulban készítette elő, de biztonsági okokból Tádzsikisztánban forgatta le. Európai partnereinek köszönhetően a Farkas és bárány című debütfilmet a cannes-i Cinefondation kötelékében fejlesztette, a Rendezők Kéthete programban mutatta be (ahol díjat is kapott), csakúgy, mint Az árvát, mely egy tervezett pentalógia második, személyes hangvételű, mégis távolságtartással rögzített darabja.

Míg az etnográfiai lelethez hasonlító Farkas és bárány Sadat gyerekkorának helyszínét idézte fel a hegyi pásztorok gyerekszemszögből bemutatott életén keresztül, Az árva egy Kabul melletti árvaház, a történelem tragikus színfalai közt zajló mindennapjait követi. A nyolcvanas évek végének nosztalgiáját őrző történet főszereplője, az előző film végén a faluból elmenekülő Qodrat egészen addig az utcán él, amíg mozijeggyel való üzérkedésért el nem kapják. Olykor kegyetlen, máskor otthonos árvaházi napjait Sadat az első filmre is jellemző hétköznapi akciók, szokások hangsúlyozásával mutatja be; míg az első filmben szereplő kisgyerekek életét a kényszerházasság és -munka keserítették meg, a kamaszokét már a háború és a bűnözés. A rendező befelé forduló, szúrós tekintetű szereplőivel együtt zárt univerzumot épít, mely a kezdőponttól épp olyan kiúttalan, mint népének a sorsa, és nincs hely benne sem az érzelmek megélésének, sem azok kifejezésének. Funkcionális formanyelvét a drámai pillanatokban a rajongott bollywoodi mozi vágyálomként, fantáziaként beúszó világa váltja fel, ami éppen ezt a gondolatot hivatott alátámasztani. Az árva, éppúgy, mint Sadat első filmje, a hagyomány, a politika és az emberi gyarlóság által eltörölt gyermekkor története.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/07 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15413