|
|
|
MoziNagy visszatérőkKovács Kata
The Comeback Trail – amerikai, 2021. Rendezte:
George Gallo. Írta: Josh Poshner. Kép: Lucas Bielon. Zene: Aldo Shilaku.
Szereplők: Robert De Niro (Max), Tommy Lee Jones (Duke), Zach Braff (Walter),
Morgan Freeman (Reggie), Kate Katzman (Maggie). Gyártó: Story Board Media /
Alla Prima Productions. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált. 104
perc.
A Volt egyszer egy...Hollywood
és az Ave, Cézár! farvizén evez George Gallo (Szex a neten)
Ó-Hollywood-szatírája, az 1982-es, azonos című vígjáték remake-je. A mostani és
az eredeti szereposztása között ugyan nincs átfedés, de mindkettő erősen épít a
húzónevekre: míg a korábbiban többek között Hugh Hefner cameózott, ezúttal
Robert De Niro, Tommy Lee Jones és Morgan Freeman mellett Zach Braff viszi a
főbb szerepeket. (Braffnak köszönhettük a szintén remake és ugyancsak „öregek
bevetésen” tematikájú, bár jóval összeszedettebb Vén rókákat, amely pont
a szívet melengető melankólia miatt volt sokkal jobb film.) Max Barber producer
időskorára a szakmai számkivetettség felé tart, utolsó filmje akkora bukás
volt, hogy a hírhedt maffiafőnök markába kerül. Barbernek és unokaöcs-társának
egyetlen utolsó dobása maradt, ám ezúttal nem a mozijegyeladás, hanem egy
biztosítási csalás nyélbe ütése révén próbálják az adósságaikat letornázni. Egy
kiöregedett színészek számára fenntartott otthonban találnak rá az
áldozatszerepre ideálisnak tűnő Duke Montanára (Jones és a film legjobb,
egyszerre önreflektív és igazán szatirikus jelenete), aki azonban korántsem
felel meg olyan kiválóan a szerencsétlen célnak, mint azt a producerek várnák.
A nagy visszatérők hiába játszadozik el olyan közhelyekkel, mint a filmes
szakma mindenhatósága („nem ölhet meg bennünket, mi producerek vagyunk”),
mindvégig hiányzik belőle az életközeliség, így aztán szinte súlytalan, de közben
humortalan is – leginkább az intertextuális gegek és kikacsintások
(Parkinson-kóros a kamera) elképesztő kavalkádja. De Niro a gyermeteg, ősz
sörényes, aviátor szemüveges Barber szerepében ki tudja, hányadik féle
önreflektív alakítását hozza a nagypapává válásról, ám a mostani szerepben
mintha kissé túlpörgött volna, a forgatókönyv és a rendezés pedig láthatóan
egyik színésznek sem tudott megfelelő alapanyagot adni, hogy igazán jóízűen
elviccelődhessenek a szakmai elfásulás mindig hálás témáján.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
|
|
