KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
   2021/július
LUIS BUÑUEL
• Bikácsy Gergely: Öldöklő angyalok? Buñuel nőalakjai
• Carrière Jean-Claude: Kelj fel, Buñuel!
• Palotai János: Buñuel újraforgatva Föld kenyér nélkül / Buñuel a teknősök labirintusában
MAGYAR MŰHELY
• Dárday István: A naplóíró könyörtelen megsemmisülése – 2. rész
• Pentelényi László: Utak Mozaikok a Szürkület történetéből
• Sipos Júlia: Videórégészet, avagy az utolsó pillanat Beszélgetés Czabán Györggyel
• Varga Zoltán: Bajnokok ébredése Beszélgetés B. Nagy Ervinnel
A HARAG NAPJA
• Szíjártó Imre: „Düh, országos vakremény” Andrej Koncsalovszkij: Kedves elvtársak!
• Huber Zoltán: A forradalmak túlnőnek rajtunk Michel Franco: Új világrend
• Árva Márton: „Egyszerűen elegük van” Beszélgetés Michel Francóval
• Benke Attila: Rasszizmus az ígéret földjén Barry Jenkins: A föld alatti vasút
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Alföldi Nóra: A válság metszetei Lynd Ward: Vertigo
ÚJ RAJ
• Baski Sándor: Francia extrémistából hollywoodi éltanuló Alexandre Aja
A ZSÁNER MESTEREI
• Orosdy Dániel: A zseniális mindenes Monte Hellman (1929-2021)
FESZTIVÁL
• Gerevich András: Magyar queer álmok Friss Hús
TELEVÍZÓ
• Kovács Patrik: Anyai szív Easttowni rejtélyek
FILM / REGÉNY
• Kovács Kata: Egy amerikai nő Párizsban Patrick DeWitt / Azazel Jacobs: Francia kiút
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Zappa-figura Alex Winter: Zappa
KRITIKA
• Vajda Judit: Vér, veríték, könnyek Magnus von Horn: Sweat
• Földényi F. László: Berlin 2020 Burhan Qurbani: Berlin, Alexanderplatz
• Kovács Kata: Ne legyetek színvakok Becsúszó szerelem
• Fekete Tamás: Kimaradt összetevők Űrpiknik
MOZI
• Vajda Judit: Ketten
• Pethő Réka: Előzmények törlése
• Kovács Kata: Nagy visszatérők
• Roboz Gábor: Egy igazán dühös ember
• Kovács Gellért: Senki
• Benke Attila: Spirál: Fűrész hagyatéka
• Varró Attila: Démonok között 3: Az ördög kényszerített
• Tüske Zsuzsanna: Szörnyella
STREAMLINE MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Minden lány nevében
• Margitházi Beja: Miatyánk
• Pazár Sarolta: Nő az ablakban
• Nevelős Zoltán: Gyújtsátok meg kanócot itt jön Sartana
• Teszár Dávid: Relikvia
• Andorka György: Szállodai nyomozó
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Zenészek a rajzlapon

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Becsúszó szerelem

Ne legyetek színvakok

Kovács Kata

Az Apaföld és a Hivatal rendezőjének első közönségfilmje szociálisan érzékeny vígjáték a toleranciáról.

 

2015-ben, Nagy Viktor Oszkár Hivatal című tévéfilmje kapcsán Muhi Klára a Filmvilágban azt a visszafogott megállapítást tette, hogy „a hazai közvélemény bizonytalan a migráció megítélésével kapcsolatban”. Öt évvel később már kijelenthetjük, az elfogadás témájára közönségfilmet építeni Magyarországon nagy bátorságra vall. A rendező sok szempontból ismeretlen vizekre evezett, a magyar filmben nem igazán van hagyománya a szociális érzékenység, a humor és a műfajiság házasításának, ráadásul a Becsúszó szerelem tudatosan nem indul el sem az abszurd, sem a groteszk vagy a szatíra irányába. Nagy Viktor Oszkár maga sem készített még közönségfilmet, eddigi munkássága alapján mégis hihető volt, hogy a rasszista fociultra és az intézetben élő roma lány szerelmi történetéből remek komédiát rak össze.

„Így jöttem” filmje, a 2009-es Apaföld letisztult, önreflektív parabolája óta az egyik legigényesebb hazai filmkészítő műhely, a Campfilm keretében készített filmeket. Dokumentumfilmjei (Két világ közt, Felsőbb parancs) meghatározó témáit, a bevándorlást és az integrációt járták körül, bizonyítva, hogy alkotójuk érzékeny, jó megfigyelő, van humora, sőt, megy neki a spontaneitás is. A Hivatallal a dokumentumfilmet tévéjátékfilmes formára cserélte, de a korábbi témák megmaradtak, és ez lett az eddig legjobban sikerült munkája: szűkszavú, tárgyilagos, finom a humora, helyes arányban keveredik benne a fikciós és a dokumentumfilmes eszköztár. Az elképzelt bevándorlási hivatal munkatársai és a hozzájuk forduló külföldi állampolgárok szerepében megjelenő amatőröket kiváló érzékkel választották ki és vezették.

A meglesett pillanatok, az amatőrszereplők ösztönössége hiányzik a legjobban a Becsúszó szerelemből, pedig a casting amúgy jó érzékkel találta meg a focidrukker Gyula szerepére Ötvös Andrást (Isteni műszak). Talpraesett nejét Stefanovics Angéla alakítja, Hajdu Szabolcs és Thuróczy Szabolcs pedig a drukkertársait. Gyula és Mariann szeretik egymást, mégsem jön össze a gyerek, és miután az örökbefogadási procedúrát a férfi focis balhéjának köszönhetően bukják, Mariann egy nap hazaviszi az intézetben élő, várandós Lüszit (Gombó Viola Lotti), aki a szülés után szívesen nekik adná a gyereket. Az ügylettel kapcsolatban egyetlen bökkenő merül fel, azon kívül, hogy illegális: Gyula nem akar cigány gyereket, nem is tudja, mit szólnának a haverjai. Miután a házastársak összebalhéznak, Mariann az anyjához költözik, Gyula pedig azzal próbálja megbékíteni a feleségét, hogy mégis magához fogadja a lányanyát, akivel aztán egymásba zúgnak.

A jól megírt, hollywoodi történetben van lehetőség komoly fordulatokra, de lehetne benne összetettebb humor is, vagy legalább néhány erősebb poén, ezek azonban elmaradnak, és a film leginkább egy szappanopera-epizódra hasonlít. Mintha az alkotók maguk sem igazán ismernék a közeget, amelyről szólnak: a tufa focis világot talán kicsit jobban, de az intézetiseket, a családon belüli erőszakot, az örökbefogadókat és a wellness-dúlákat már egyáltalán nem. A filmből főképp a hiteles mondatok, vagy legalább egy ütős tájszólás hiányzik, még ha vannak is benne jó pillanatok, és fel-felbukkan néhány eltalált epizódszereplő. Mesterkéltnek hat, ahogyan a – javarészt Katonás – színészek eljátsszák ezeket az alakokat, talán azért, mert a történet nagyon pontosan, egyszerű sémákra lett felépítve, így aztán alig van tere a spontán reakcióknak, és a karakterek nem tudnak igazán életre kelni a vásznon. Nagy Viktor Oszkár korábbi nyilatkozata, miszerint vonakodik egyszerre professzionális és amatőr szereplőkkel dolgozni, tiszteletreméltó szakmai önismeretről árulkodik, talán valóban helyes döntés volt ebbe a kicentizett vígjátékba ismert arcokat behozni, ugyanakkor úgy tűnik, az ő feladatuk lett volna elvinni a hátukon a filmet. A Becsúszó szerelemnek mégis nagy erénye a rendező korábbi munkásságából következő kritika- és ítéletmentesség, mellyel összes, csillogó szemű szereplőjét ábrázolja, és az a túlzó gesztusoktól mentes kedvesség, amellyel a pofonegyszerű tanulságot kiböki.

 

Becsúszó szerelem – magyar, 2020. Rendezte: Nagy Viktor Oszkár. Írta: Bárány Márton, Nagy Viktor Oszkár. Kép: Kürti István. Zene: Tövisházi Ambrus. Vágó: Sass Péter. Szereplők: Ötvös András (Gyula), Stefanovics Angéla (Mariann), Gombó Viola Lotti (Lüszi), Thuróczy Szabolcs (Alex), Hajdu Szabolcs (Máté), Tenki Réka (Éva), Urbanovits Krisztina (Viola), Pelsőczy Réka (Emese), Nagy Mari (Olga), Berényi Bianka (Aporka), Rajkai Zoltán (Wienhofer), Derzsi János (Orvos). Gyártó: Campfilm/ Sparks. Forgalmazó: Vertigo Média. 92 perc.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/07 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14976