KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
   2021/július
LUIS BUÑUEL
• Bikácsy Gergely: Öldöklő angyalok? Buñuel nőalakjai
• Carrière Jean-Claude: Kelj fel, Buñuel!
• Palotai János: Buñuel újraforgatva Föld kenyér nélkül / Buñuel a teknősök labirintusában
MAGYAR MŰHELY
• Dárday István: A naplóíró könyörtelen megsemmisülése – 2. rész
• Pentelényi László: Utak Mozaikok a Szürkület történetéből
• Sipos Júlia: Videórégészet, avagy az utolsó pillanat Beszélgetés Czabán Györggyel
• Varga Zoltán: Bajnokok ébredése Beszélgetés B. Nagy Ervinnel
A HARAG NAPJA
• Szíjártó Imre: „Düh, országos vakremény” Andrej Koncsalovszkij: Kedves elvtársak!
• Huber Zoltán: A forradalmak túlnőnek rajtunk Michel Franco: Új világrend
• Árva Márton: „Egyszerűen elegük van” Beszélgetés Michel Francóval
• Benke Attila: Rasszizmus az ígéret földjén Barry Jenkins: A föld alatti vasút
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Alföldi Nóra: A válság metszetei Lynd Ward: Vertigo
ÚJ RAJ
• Baski Sándor: Francia extrémistából hollywoodi éltanuló Alexandre Aja
A ZSÁNER MESTEREI
• Orosdy Dániel: A zseniális mindenes Monte Hellman (1929-2021)
FESZTIVÁL
• Gerevich András: Magyar queer álmok Friss Hús
TELEVÍZÓ
• Kovács Patrik: Anyai szív Easttowni rejtélyek
FILM / REGÉNY
• Kovács Kata: Egy amerikai nő Párizsban Patrick DeWitt / Azazel Jacobs: Francia kiút
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Zappa-figura Alex Winter: Zappa
KRITIKA
• Vajda Judit: Vér, veríték, könnyek Magnus von Horn: Sweat
• Földényi F. László: Berlin 2020 Burhan Qurbani: Berlin, Alexanderplatz
• Kovács Kata: Ne legyetek színvakok Becsúszó szerelem
• Fekete Tamás: Kimaradt összetevők Űrpiknik
MOZI
• Vajda Judit: Ketten
• Pethő Réka: Előzmények törlése
• Kovács Kata: Nagy visszatérők
• Roboz Gábor: Egy igazán dühös ember
• Kovács Gellért: Senki
• Benke Attila: Spirál: Fűrész hagyatéka
• Varró Attila: Démonok között 3: Az ördög kényszerített
• Tüske Zsuzsanna: Szörnyella
STREAMLINE MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Minden lány nevében
• Margitházi Beja: Miatyánk
• Pazár Sarolta: Nő az ablakban
• Nevelős Zoltán: Gyújtsátok meg kanócot itt jön Sartana
• Teszár Dávid: Relikvia
• Andorka György: Szállodai nyomozó
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Zenészek a rajzlapon

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline mozi

Miatyánk

Margitházi Beja


Pozitív teszttől a szülésig tartó időszakot ölel fel a román Andrei Dăscălescu dokumentumfilmje, de távol áll tőle bármiféle ismeretterjesztő szándék. A terhességi trimeszterek, az érkező gyerek vagy a reményteljes jövő helyett egy nyitott kérdésekkel és kezeletlen sérülésekkel terhes múlt nyomába ered inkább, hogy leendő szülőként saját, több évtizede elveszített apját felkutassa. A helyzet iróniája és képtelensége egyben, hogy a kisiskolás gyerekeit a romániai forradalom után nem sokkal elhagyó apa egy görög tengerparti ortodox kolostorban éli a szerzetes „atyák” teljesen átlagos életét. A korábban a saját nagyszüleiről (Constantin és Elena, 2008) és a legrégebbi erdélyi szénbánya bezárásáról (Harc Petriláért, 2016) forgató Dăscălescu ezúttal feladja az addig használt személytelen megfigyeléses technikát, hogy egyszemélyes stábja és legkonkrétabb témája legyen saját filmjének.

És ugyanez a „téma” ígéretes módon sűríti a gyerekvállaló, harmincas korosztály identitáskereső, gyökereivel, eredetével, családjával számot vető tipikus kérdéseit, ráadásul kellően egyedi és szimbólumokban is gazdag, a katarzist lehetetlen programozni és garantálni. Amitől Dăscălescu filmje mégis működik, az a nyers egyszerűség és szemérmetlen kitartás, amivel nem engedi elfutni a témát: kamerájával szinte összenövő filmesként, de autonóm, érző, kérdező magánemberként hallgatja, nézi, támogatja saját, érzéketlen felmenőivel küzdő, szintén kételyekkel teli színész barátnőjét, és faggatja kérlelhetetlenül megnyílni képtelen apját, a kilenc hónap alatt többször is levezetve a Piatra Neamț–Athos hegység közti távot. A kevés szereplővel, sok arccal és sok érzelemmel dolgozó Miatyánk az eseménytelen hétköznapok és a fontos pillanatok közötti különbségeket kutatja, és egy megérkezéssel zárul. Nyilvánvaló azonban, hogy csupán a film ért véget, az igazi utazás épp csak elkezdődött.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/07 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14986