KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
   2021/július
LUIS BUÑUEL
• Bikácsy Gergely: Öldöklő angyalok? Buñuel nőalakjai
• Carrière Jean-Claude: Kelj fel, Buñuel!
• Palotai János: Buñuel újraforgatva Föld kenyér nélkül / Buñuel a teknősök labirintusában
MAGYAR MŰHELY
• Dárday István: A naplóíró könyörtelen megsemmisülése – 2. rész
• Pentelényi László: Utak Mozaikok a Szürkület történetéből
• Sipos Júlia: Videórégészet, avagy az utolsó pillanat Beszélgetés Czabán Györggyel
• Varga Zoltán: Bajnokok ébredése Beszélgetés B. Nagy Ervinnel
A HARAG NAPJA
• Szíjártó Imre: „Düh, országos vakremény” Andrej Koncsalovszkij: Kedves elvtársak!
• Huber Zoltán: A forradalmak túlnőnek rajtunk Michel Franco: Új világrend
• Árva Márton: „Egyszerűen elegük van” Beszélgetés Michel Francóval
• Benke Attila: Rasszizmus az ígéret földjén Barry Jenkins: A föld alatti vasút
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Alföldi Nóra: A válság metszetei Lynd Ward: Vertigo
ÚJ RAJ
• Baski Sándor: Francia extrémistából hollywoodi éltanuló Alexandre Aja
A ZSÁNER MESTEREI
• Orosdy Dániel: A zseniális mindenes Monte Hellman (1929-2021)
FESZTIVÁL
• Gerevich András: Magyar queer álmok Friss Hús
TELEVÍZÓ
• Kovács Patrik: Anyai szív Easttowni rejtélyek
FILM / REGÉNY
• Kovács Kata: Egy amerikai nő Párizsban Patrick DeWitt / Azazel Jacobs: Francia kiút
FILM + ZENE
• Déri Zsolt: Zappa-figura Alex Winter: Zappa
KRITIKA
• Vajda Judit: Vér, veríték, könnyek Magnus von Horn: Sweat
• Földényi F. László: Berlin 2020 Burhan Qurbani: Berlin, Alexanderplatz
• Kovács Kata: Ne legyetek színvakok Becsúszó szerelem
• Fekete Tamás: Kimaradt összetevők Űrpiknik
MOZI
• Vajda Judit: Ketten
• Pethő Réka: Előzmények törlése
• Kovács Kata: Nagy visszatérők
• Roboz Gábor: Egy igazán dühös ember
• Kovács Gellért: Senki
• Benke Attila: Spirál: Fűrész hagyatéka
• Varró Attila: Démonok között 3: Az ördög kényszerített
• Tüske Zsuzsanna: Szörnyella
STREAMLINE MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Minden lány nevében
• Margitházi Beja: Miatyánk
• Pazár Sarolta: Nő az ablakban
• Nevelős Zoltán: Gyújtsátok meg kanócot itt jön Sartana
• Teszár Dávid: Relikvia
• Andorka György: Szállodai nyomozó
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Zenészek a rajzlapon

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film + Zene

Alex Winter: Zappa

Zappa-figura

Déri Zsolt

A Bill & Ted filmek vigyori rockerének hat éven át készült dokumentumfilmje a XX. század egyik legnagyobb amerikai zeneszerzőjéről.

 

Az 1965-ös londoni születésű, de a hetvenes évektől Amerikában nevelkedő Alex Winter a pályáját Broadway-gyerekszínészként kezdte, majd a nyolcvanas évtized végén Az elveszett fiúk című vámpírmozival meg a Keanu Reeves társaságában forgatott Bill és Ted zseniális kalandja/Bill és Ted haláli túrája fantasztikus vígjátékszériával futott be. Ez utóbbiban Keanuval egy gitáros párost alakítanak, akiknek zenéje egyesíti az univerzumot, miközben valódi zenészek (Taj Mahal, a Tubes, a Go-Go's, az E Street Band, a Faith No More és a Primus tagjai) is bohóckodnak mellettük kisebb szerepekben. Alex idővel rendezőként lett aktívabb, a korai Red Hot Chili Peppers-klipektől a tévés munkákon át a 2010-es években már dokumentumfilmekre szakosodott mindenféle aktuális témákkal (Napster, deep web, bitcoin, blockchain, Panama-akták stb.).

2020 második felében három filmmel is jelentkezett: a három évtized után elkészült Bill és Ted – Arccal a zenébe trilógiazárójában újra Keanu Reevesszel gitározott és bolondozott színészként (ezúttal olyan zenészszereplők mellett, mint Dave Grohl vagy a rapper Kid Cudi), A showbiznisz gyermekei című HBO-riportfilmjében a gyerekszínész-karrierek sötét oldalára koncentrált (13 évesen ő maga is molesztálás áldozata lett, de ezt a narráción kívül hagyta), Zappa című dokumentumfilmjében pedig a legendás amerikai zeneszerző-szövegíró-gitáros-énekes-producer-filmes-aktivista Frank Zappa (1940–1993) élettörténetét tekintette át.

Alex Winter még 2014-ben kereste meg a muzsikus özvegyét, Gail Zappát, és sikerült meggyőznie a családot, hogy egy igazi karrierösszegző dokumentumfilm kedvéért engedjenek neki korlátlan hozzáférést az óriás archívumhoz, a Laurel Canyon-i családi rezidencia pincéjében Frank által pedánsan felhalmozott szalagokhoz, videókhoz és feljegyzésekhez.

Winter szemében Zappa nem csak egy rocksztár, hanem „egy korszak társadalmi, politikai és szexuális kultúrájának vezérfigurája, vicces és nagyszerű művésze”, az ellenkultúra ugyanolyan konfrontatív-kritikus-szatirikus szabadságharcos hőse, mint a Bill & Ted széria időutazó mentorát játszó szabadszájú stand-up komikus George Carlin (1937–2008). Az interjúalanyok közt a 2015-ben elhunyt Gail mellett megszólal Alice Cooper, a groupie-királynő Pamela Des Barres és Steve Vai is (aki az egyik Bill & Ted moziban is gitározott), de a Zappa film legnagyobb fegyverténye, hogy a hatalmas öndokumentációra építve néhány inzertfelirat kivételével lényegében magát Frank Zappát tudta megtenni saját személyes története narrátorává, ahogy az apja 8mm-es kamerájával készült mozgóképektől kezdve kibontakozik az avantgárd komponista Edgard Varèse-nek és a gimnáziumi haver Don Van Vliet (Captain Beefheart) társaságában hallgatott rhythm and blues lemezeknek a hatása alatt indult eklektikus munkamániás zenészkarrier: a börtönbüntetést hozó merész stúdiófelvételek, a Mothers Of Invention együttes kalandjai, a turnék közben összeszedett nemi betegségek, a Beatles-extagokkal közös produkciók, a szürreális 200 Motels mozifilm, a lemezcégekkel és cenzúrapárti washingtoni politikusfeleségekkel való csatározás, a szenátusi meghallgatás, a fiatalságot szavazásra buzdító kampány, a Valley Girl viccdal slágerlistára jutása, a kései Synclavier-kompozíciók, az 1992-es utolsó frankfurti vezénylésekig és a már súlyos betegen adott utolsó tévéinterjúkig.

A dús filmben akadnak karrieren belüli aránytévesztések, zavaró ugrások/kihagyások, sőt konkrét tévedések is (a Warner kiadónak 1977-ben egyszerre leadott négy albumról szóló sztori közben például az 1976-os Zoot Allures borítóját is mutatják), de a magyar nézők leginkább azt nehezményezhetik, hogy a szovjet katonák kivonását ünneplő csehszlovákiai és magyarországi rendezvényeken való Zappa-szereplések közül az utóbbi nem kap említést sem: a film a prágai Sportovni Hala színpadán adott fellépést mutatja be utolsó közönség előtti gitározásaként, pedig arra néhány nappal később a Budapesti Búcsún került sor a Tabánban 1991. június 30-án Szakcsi Lakatos Béla, Babos Gyula, Egri János és Kőszegi Imre kíséretében. Cserébe viszont kapunk helyszín feltüntetése nélkül bevágva egy csodás tíz másodperces kis jelenetet, ahogy Frank Zappa a Vörösmarty téren áll a tömegben, és a magyar néppel együtt hallgatja a térzenét.

 

ZAPPA (Zappa) – amerikai, 2020. Rendezte és írta: Alex Winter. Kép: Anghel Decca. Zene: John Frizzell. Gyártó: Trouper Productions / Zipper Bros Films. Forgalmazó: Pannónia Entertainment. Feliratos. 129 perc,

 



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/07 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14985