Saint-Exupéry

A kis herceg mozija

A rózsa vándora

Sándor Anna

Saint-Exupéry legnépszerűbb története, A kis herceg sokféle alakmásban került filmvászonra és tévéképernyőre, vízfestéktől a 3D-ig

A tanévzárók könyvjutalmainak, illetve a gratulációk mellé útravalóul szánt idézetek nagy slágere Saint-Exupéry klasszikusa, A kis herceg (Le Petit Prince). A regény sikere 1943-as publikálása óta töretlen, az aktuális divattól függetlenül trónol a globális eladási listák csúcsán vagy ahhoz közel, egyes számítások szerint a Biblia után ez a második legnagyobb példányszámban eladott könyv.

A pilóta és a herceg

Az arisztokrata pilóta-író Franciaország náci megszállása elől menekült az USA-ba 1942-ben, itt írta meg a különös kisfiú, a róka és a rózsa regényét, majd a rákövetkező évben vissza is tért az európai hadszíntérre. A történelem által korai halálra ítélt író hazájáért való aggódása már A kis herceg ajánlásában megszólal, a majomkenyérfák fenyegető, bolygókat behálózó és felemésztő képe pedig a nácizmus metaforája.

A történetben számos egyéb személyes utalás is fellelhető. Exupéry a kis herceg karakterét részben saját, gyermekkori önmagáról mintázta, ezzel megkettőzve a perspektívát. Hisz a Szaharában rekedt pilóta-narrátor is a szerzőt képviseli, nemcsak áttételesen, szakmája szerint, hanem egy légibalesete emlékének megörökítésével is. Exupéry már az 1939-es, Az ember földje című memoárjában részletesen beszámolt arról az incidensről, mikor barátjával André Prévot-val egy Indiába tartó repülési rekord felállításának kísérlete során lezuhantak a sivatagban. A kiszáradt, hallucináló pilótákat végül beduinok találták és mentették meg. Így a sivatag, a csillagok, a víz motívumai nemcsak a regény szimbolikájának részei, hanem az író addigi műveihez hasonlóan, ezek is valós eseményekből táplálkoznak.

Így a történetben felbukkanó valamennyi központi figura és motívum szintén felismerhetően az író élményeinek tükörképe. Exupéry vezetett például korábban egy A-621 számot viselő gépet, mely különösen emlékezetes lehetett számára, hiszen ezt a nevet kölcsönözte a kis herceg otthonául szolgáló B-621-es kisbolygónak is. A rózsa figurájában felesége, a „vulkánok földje”-ként ismert Salvadorból származó Consuelo Suncin-Sandovallale alakja és a szerző haláláig viharos viszonyuk jelenik meg. Konfliktusaikért nemcsak az asszony végtelen hiúsága volt felelős, az sem segített rajtuk, hogy a férj szinte minden idejét repüléssel töltötte, hűtlenkedései pedig hírhedtek voltak. Közeli női barátként lépett a képbe Silvia Hamilton is New Yorkban, akiről a szerző a rókát mintázta. Hamilton személyisége olyannyira hatott a férfira, hogy a róka szájába adta a könyv legfontosabb üzeneteit. A híres idézetet pedig állítólag maga Hamilton sugallta: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

Ikon és nagykövet

Bármennyire önreflektív és érzékeny író volt Exupéry, a regény sikerét valójában éppen a személy-, kultúra-, történelmi pillanat és életkor-független univerzalitás hozta meg. A többszörösen összetett, filozófiai, etikai és morális szinten is értelmezhető szöveget át-, meg átszövi az elementáris erejű humanizmus és remény, melyek a kis herceg alakjában összpontosulnak. A történet éppúgy szól az emberi természetről, a felnőtt létről, mint az emberi kapcsolatokról és értékekről. Bár a kötet gyermekirodalomnak álcázza magát mind nyelvezetében, mind a gyermeki gondolkodást imitáló fantasztikumával és logikájával, voltaképp letisztult, felnőtteknek szóló metaforikus történet és tükör.

A regény egyetemes karaktere leglátványosabban a terjesztésen keresztül lépett működésbe. A francia irodalom legtöbbször lefordított könyveként az 1940-es évektől kezdve több mint 250 nyelvre és dialektusra ültették át. Kultúrmissziós szerepkörrel felruházva kiadták kihalófélben lévő nyelveken is, ezzel segítve az írástudatlanság elleni harcot, és az etnikai, kulturális örökség megőrzését. E folyamat részeként jelent meg például 2005-ben toba nyelven, melyen ezidáig csupán a Biblia volt olvasható.

A regény fokozatosan kilépve a szűkebb irodalmi keretből, jelenséggé érett. Olyan sztárok rajongtak érte, mint James Dean, akinek a kaliforniai Cholame-beli emlékművén olvasható is az általa oly gyakran idézgetett mondat a láthatatlan dolgokról. Az euro bevezetéséig a francia 50 frankosra Exupéry arcképe mellett a kis herceg figuráját is rányomták, de a regény aszteroidák és díjak elnevezését is ihlette. A Toshiba Group a felelősségtudat motívumára építve választotta a kis herceget környezetvédelemi reklámjainak ikonjául, illetve ennek okán vált a Veolia Energy Services Group dohányzásellenes kampányának virtuális nagykövetévé.

Állandó múzeumok is tisztelegnek a szerző életműve és leghíresebb regénye előtt. A New York-i The Morgan Library and Museumban megtekinthetőek a kávé- és hamufoltos kézirat mellett a szerző vázlatai, rajzai, illetve vízfestékkel festett illusztrációi – Silvia Hamilton adta át őket a múzeumnak 1968-ban. A francia gyűjtemények mellett érdekes módon a japán Hanokében és a dél-koreai Gyeonggi-do-ban is tárlatot nyitottak. Utóbbiban pedig konkrétan felépítettek egy apró francia falut, mely a regény számos elemét megjeleníti az épületeken és emlékműveken.

A különböző művészeti ágak számára a történet aranybányának bizonyult, opera, balett, musical, színdarab, képregény, változatos technikával készült illusztrációk mesélik el az elmúlt 70 évben a híres kalandokat. A sztorit ismerve pedig annak is van némi ironikus töltete, hogy a branddé válás betetőzéseképpen drága sálakon, pólókon, bögréken, plüssfigurákban és további ajándéktárgyakon köszönnek vissza a szerző rajzai.

Igazán különös felnőttek

Jelzésértékű, hogy röviddel a könyv megjelenése után nem kisebb személyiség tervezte azt először vászonra vinni, mint maga Orson Welles. A vizuális effektekért felelős partnere Walt Disney lett volna, a két óriás azonban nem bírt egymással, így a film sosem készült el. Welles forgatókönyvét azóta szintén a Morgan Library őrzi.

Az első adaptáció végül a litván Arunas Žebriūnas rendezésében forgott: az 1966-ban bemutatott színes, szélesvásznú, élőszereplős film két sajátos jeggyel bír. Egyfelől – ami egészen váratlan – teljesen kihúzták a róka figuráját, a súlypont a pilóta és kis herceg barátságára helyeződik. Másfelől pedig már itt megjelenik az adaptációk visszatérő sajátossága, az a feltételezhetően morális-nevelő célzatú cenzúra, amivel következetesen kihagyják az iszákost a kisbolygókon felbukkanó felnőttek közül.

A legismertebb játékfilmes verzió Stanley Donen 1974-es brit-amerikai musical változata, ami csúfosan megbukott a pénztáraknál. A közönség sem a feldolgozást, sem a betétdalokat nem szerette – egyedül színpadra állítva ért el némi sikert. A film érdekes, popkulturális hozadéka távolról sem kötődik Exupéryhez vagy a történethez, mindössze ahhoz a szerencsés tényhez, hogy a produkcióhoz sikerült megnyerni a Mindhalálig zenét és a Kabarét is jegyző legendás koreográfust, Bob Fosse-t. A kígyó szerepében maga rendezte és adta elő azt a táncot, ami annyira megihlette a fiatal Michael Jacksont, hogy ezt lemásolva dolgozta ki jellegzetes előadói mozdulatainak jó részét.

A mozgóképes adaptációkban érhető leginkább tetten, hogy a felnőtteknek is szánt történettel ez a korosztály mennyire nem tudott mást kezdeni, minthogy kizárólag a gyerekközönséget célozza meg vele. Készült ugyan izgalmas, jórészt gyurmaanimációval dolgozó verzió Will Winton műhelyében (1979), illetve kicsit bumfordi, az Exupéry-féle illusztrációkat idéző, de azok báját elhagyó osztrák-német rajzfilm Theo Kerp rendezésében (1990), mégis a képernyő visz mindent.

Az eredeti történetet folytató vagy abból csupán ihletet nyerő tévésorozatok több generációban érkeztek. Előbb a japánok készítették el animéjüket A csillagok hercege: kis herceg címmel (1978). A Knack Producktions sorozata 39 epizódban mutatta be a kis herceg, Swifty, az űrmadár és a Rózsalány történetét, majd 26 részre csökkentve, A kis herceg kalandjai néven az USA-ban és Európában is bemutatták. A sztori szerint itt a kis herceg azért repül a Földre, hogy segítsen az embereknek.

Hasonlóan hősies a franciák 3D-s animációs hercege is (Pierre-Alain Chartier, 2010-13). Az inkább öntudatos kiskamasz főszereplő a rókával indul bolygóközi útra, hogy 52 epizódban oldja meg a kígyó ármánykodása nyomán születő konfliktusokat. Az alkotók szerint az eredeti elemeket csak nyomokban tartalmazó sorozat azt üzeni a gyerekeknek: „Ismerd és szelídítsd meg a körülvevő világot!” Ez azon tudatos váltás jegyében valósulhatott meg, amire a szellemi örökséget kezelő Saint-Exupéry–d'Agay Estate és az Antoine de Saint-Exupéry Youth Foundation jutott, miszerint a kis herceget közelebb kell hozni a 21. századi gyerekekhez. E vállalkozás keretében mutatják be 2015-ben a Mark Osborne rendezésében készülő, szintén 3D-s animációs fantasy filmet is, melyben a figurák hangját Marion Cotillard, James Franco, Rachel McAdams and Jeff Bridges kölcsönözik majd. A kérdés már csak az, hogy a népszerű színészek megnyerése és a technika mellett pontosan hogyan tervezik érzékeltetni a 21. századi jelleget anélkül, hogy csonkolnák, vagy felismerhetetlenre írnák Exupéry történetét, ahogy a sorozat esetében történt.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2014/12 40-41. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12039

Cikk értékelése:

szavazat: 406 átlag: 5.68