KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
          
             
             
             
             
             
             
   2014/december
MAGYAR MŰHELY
• Baski Sándor: Leltár miatt nyitva Magyar Filmhét
• Jankovics Márton: A bőség zavara Magyar Filmhét: kísérleti- és játékfilmek
• Gelencsér Gábor: Máskép(p) Magyar falu
• Schubert Gusztáv: Tizenkét szék Film, kritika, forgalmazás
• Stőhr Lóránt: Emberképző Illés György (1914-2006)
• Kolozsi László: Zászlómon a magyar színészek Beszélgetés Fazekas Csabával
EMBER AZ ŰRBEN
• Baski Sándor: A végtelenbe és tovább Csillagok között
• Hirsch Tibor: Féreglyuk-feeling Az univerzum meghódítása
ORWELL 1984
• Czigányik Zsolt: A Nagy Testvér árnyékában George Orwell: 1984
SAINT-EXUPÉRY
• Ádám Péter: Rajzolj nekem repülőt Saint-Exupéry és a film
• Saint Eva Marie: Igor Filmnovella
• Sándor Anna: A rózsa vándora A kis herceg mozija
GODARD
• Varró Attila: Fáktól az erdőt Godard: Búcsú a nyelvtől
• Kelecsényi László: Vezetékneve: Godard Az örök rebellis
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Istenek, emberek, rózsák Gdynia
HATÁRSÁV
• Zalán Vince: Szemben a gonosszal Wim Wenders: A Föld sója
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Orvosi acél Steven Soderbergh: A sebész
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Vadkeleten Délibáb
• Sepsi László: A dögevő álma Dan Gilroy: Éjjeli féreg
MOZI
• Barkóczi Janka: GETT - Válólevél
• Baski Sándor: Zárt rendszer
• Árva Márton: Eszeveszett mesék
• Kovács Bálint: Szexterápia A holocaust a lengyel filmben
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

Képregényt a könyvesboltokból

Tíz éve, hogy a korábban főként csak újságos forgalmazásban kapható képregények bekerültek a hazai könyvesboltokba. A gyors felfutást azonban visszaesés követte, és míg nem olyan régen az évi 100 új címet sokallták egyesek, tavaly már azon bánkódtak, hogy a 30-at sem érjük el. Egy ideig úgy nézett ki, hogy 2014-ben még tovább csökken a szám, de az év végi hajrá jól sikerült.

A legnagyobb őszi szenzációt minden bizonnyal a Rembrandtról szóló életrajzi képregény jelenti, amelynek az elkészítésére a Holland Irodalmi Alapítvány kérte fel Typexet.

Nem is olyan régen erősen tartotta magát az a nézet, hogy a hírességeket magánemberként is nagynak, példaképnek illik láttatni, és mindarról, ami nem illeszthető bele ebbe az imázsba, jobb hallgatni. Rembrandt életrajzának a megírása komoly kihívást jelent, hiszen alig maradtak utána dokumentumok. A róla szóló híradások, vélemények nagy része nem korabeli, illetve nem ellenőrizhető, ami van, az viszont igen kevéssé hízelgő.

A szerző úgy döntött, hogy valamennyi elterjedt pletykának helyt ad a művében. Hajlunk arra, hogy igazat adjunk neki. Egy híres ember emlékéhez az is hozzátartozik, hogy miket mondtak, gondoltak róla, a karakter a hozzá fűződő anekdotáktól lesz érdekes. Pláne, ha a hátrahagyott életmű és a fennmaradt emléktöredékek közötti feszültség izgalmas találgatásoknak hagy teret.

Typex Rembrandtja nem egy hagyományosan felépített életrajz, a tizenegy epizód a festő felnőtt életének meghatározó szereplőinek a nevét viseli, egyéniségének, jellemének a mozaikkövei ezekben az epizódokban kristályosodnak ki. Látjuk néma, passzív szemlélőként, commedia dell’artéból szalasztott balekként, boldog szerelmesként és szeretőjét érdekből sorsára hagyó érzéketlen egoistaként. Látjuk, amikor felismeri, hogy imádott felesége halála után képtelen lesz egyedül boldogulni, és látjuk, amikor féktelen költekezése miatt kénytelen tudomásul venni, hogy „félnótás fia meg a cselédje” alkalmazottjává válik.

A Rembrandt monumentális képregény, amelyben a fő jelentéshordozó a vizualitás. Typex minden munkájához egyedi ábrázolási módot választ, és ez jelen esetben egy egészen különleges, a mester rajzaira és színhasználatára emlékeztető stílus. Néhány közismert festményt egy az egyben emel be a történetbe, másokat csak finom utalásként találunk meg a kötetben.

Puszta tények, sokat mondó feltételezések, tiszteletteljes és játékos kacsintások az életműre, Typex elmond mindent, amit Rembrandtról tudnunk érdemes.


Rembrandt. Színes, puhafedeles, 240 oldal. Kiadó: Libri.


Lehet egyáltalán képregényes szempontból közelíteni egy olyan kiadványhoz, amelynek a címe „Anne Frank: Az Anne Frank Ház által elfogadott hivatalos életrajz képregényben”? Hiszen már az első oldalakon kiderül, hogy a kötet elsődleges szándéka a tanítás, egyértelműen oktatóanyagnak készült. Ebben a tekintetben a két képregényes veterán, Sid Jacobson író és Ernie Colón rajzoló minden bizonnyal tökéletes munkát végzett.

Ha viszont mégis képregénynek tekintjük, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a dramaturgia hagy maga után kívánnivalót, különösen a Frank család korábbi történetét bemutató felvezetés nyúlt aránytalanul hosszúra. A rajzok pedig túlságosan ragaszkodnak a referenciaként kapott fényképek beállításaihoz, ez a merevség nem hagyja érvényesülni a képregényes rajzstílus dinamizmusát.

Nem kényelmes érzés ilyesmiket számon kérni egy megrázó olvasmányon, ugyanakkor azt gondolom, hogy képregényes eszközökkel is lehetne hiteles és katartikus Anne Frank-történetet készíteni.


Anne Frank. Színes, puhafedeles, 160 oldal. Kiadó: Ulpius-Ház.

Végre folytatódott a Korcsmáros Pál irodalmi klasszikusokat feldolgozó, ma már szintén klasszikusnak számító képregényeit bemutató sorozat. Jules Verne részben magyar témájú regényét 1958-ban adaptálta képregénnyé Cs. Horváth Tibor a Füles számára, a felújított változat Korcsmáros Pál eredeti rajzait restaurálja. A sorozat gyűjtői annak is örülhetnek, hogy a korábban megjelent részekből folyamatosan készül újranyomás, immár egységesen gerinces, polcra helyezhető kivitelezésben.


Sándor Mátyás. Fekete-fehér, puhafedeles, 72 oldal. Kiadó: Képes Kiadó.

Két év után jelenik meg újra magyarul manhwa, avagy koreai képregény. Egy ideig úgy tűnt, hogy a gyorsan népszerűvé vált japán mangák sikerének köszönhetően a stílusukban hasonló sorozatok is befuthatnak nálunk, ám mára A vízisten menyasszonya maradt az egyetlen nem-japán távol-keleti sorozat. Elsősorban a fantasztikus-romantikus történetek kedvelőinek ajánljuk, és talán azt is hozzá szabad tenni, hogy főként fiatal lányoknak szokott tetszeni.

A vízisten menyasszonya 11. Fekete-fehér, puhafedeles, 200 oldal. Kiadó: Vad Virágok Könyvműhely.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/12 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11989