TelevízóKegyetlen táncVérvörös cipellőkCsiger Ádám
Nem csak a balett, de a
sorozatok világa is kegyetlen.
Dívnak a mozifilm alapján készült sorozatok, és noha a Kegyetlen tánc hivatalosan eredeti
forgatókönyvre épül, megvannak a maga ősei a nagyjátékfilmek közt, legyen az a
tündérmesei Vörös cipellők, a Vegas
kulisszái mögé bepillantó Showgirls,
a pszichothrillerbe forduló Fekete hattyú
vagy akár a Sóhajok rémoperája. A
kortárs mozitermésből pedig a Whiplash a
legközelebbi rokona ennek a rögrealista és brutális karriertörténetnek. A
balett világának színfalai mögött játszódó nyolcrészes minisorozatban egy
fiatal pittsburghi táncos érkezik New Yorkba, az American Ballet Company
meghallgatására. Ismeretlen újonc, reménytelenül provinciális, szakmai
tapasztalata legfeljebb tinédzserkorából van, ráadásul nem tud elszámolni
azzal, mit csinált az elmúlt néhány évben. Kiharcol magának egy esélyt, hogy
megmutassa, mit tud, és a társaság igazgatója meglátja benne a következő primáját, mivel a jelenleginek már nincs
sok hátra a visszavonulásig, és a cégnek vérfrissítésre van szüksége a
fennmaradáshoz.
A pilot a felvételit, a sorozatfinálé pedig a táncévad
nyitóelőadását fedi le. A széria egyik erőssége, hogy már az első rész is
magában foglal egy kerek, lezáruló, a saját lábán is megálló hőstörténetet,
mivel a semmiből érkező protagonista bekerül álmai tánctársulatába,
köszönhetően annak, hogy érzelmi sebeiből, lelki problémáiból képes ihletet
nyerni a baletthez. A hősnő túl gyorsan történő felfedezése csak több
bonyodalmat teremt, mint amennyit megold: visszaesés visszaesést követ,
újdonsült kollégái ellene fordulnak, és napvilágra kerül a lány labilis
személyisége és hátrányos helyzete. Sötét múltja visszahúzza. Messziről jött underdogként
tökéletes hős, aki fejlődéstörténeten, felnőtté váláson, szexuális és szellemi
ébredésen megy keresztül. Lerí, hogy a sorozat kitalálója Moira Walley-Beckett,
a Breaking Bad egyik neves és
díjnyertes írója, a hősnő ugyanis majdnem akkora utat jár be, mint a családos
kémiatanárból drogbáróvá avanzsáló Walter White. Mesébe illő, ami a lánnyal
történik, szó szerint: elég arra gondolni, amikor egy zavart hajléktalan
régimódi lovagként védi a szende hősnőt annak poszt-traumás stressztől szenvedő,
ex-katona bátyjától. De ennél a balett narratívái sem feltétlenül komplexebbek,
a karakterek által idézett vagy eltáncolt archetipikus darabok ráadásul
reflektálnak a főhős sorsára is.
A mesei cselekménnyel éles ellentétben áll a sorozat demoralizáló,
kompromisszummentes, tabusértő stílusa, amit az eredeti cím is kifejez (Flesh
and Bone, hús és csont). Az is sokatmondó, hogy minden epizód címe egy-egy
katonai manővert jelentő szakkifejezés. A balett ebben a sorozatban valóban
soha véget nem érő háború, mivel súlyos testi-lelki áldozatokkal jár. A táncosokat
ráadásul bajtársiasság helyett csak széthúzza a törtetés. Ahogy a Whiplashben, az álomkarrier és a művészi
tökéletesség ezúttal is elérhető, csak éppen ájulásig kell szenvedni érte. A karrierfilmek ráadásul
önreflexívebbek, személyesebbek, mint gondolnánk, értelmezhetőek „így jöttem”
történetként is az alkotók részéről, mivel aki épp tető alá hozott egy mozit
vagy főműsoridőben sugárzott tévésorozatot, az a pályája csúcsán van, oda pedig
el kellett jutni valahogy. Walley-Beckett ráadásul maga is táncosként
kezdte művészi pályafutását.
A rendezői közt David
Michôdot is felvonultató széria másik fő erőssége, hogy a főbb szerepekben
profi táncosokat vonultat fel, a balett hiteles ábrázolására tehát nem lehet
panasz. A szereplőválogatás és a színészgárda pedig ugyancsak telitalálat, és
nem csak azért, mert a táncosok önmagukhoz nagyon közel álló figurákat
alakítanak. Hátulütője viszont a sorozatnak, hogy túlságosan sokszereplős: nem
egy, hanem számos karakter szemén keresztül mutatja be a balett világát, ami
széttartó cselekményt eredményez. A finálé ugyan több szálat elvarr, mégsem
kínál igazi végső katarzist, befejezetlenül, elkaszáltnak hat. Így nem csoda,
hogy egyévados minisorozatként végezte a Kegyetlen
tánc. A folytatásos szériák formátuma kiváló lehetőséget teremtett volna a
táncművészet életszerű ábrázolására, ehelyett ez a sorozat véget ért, mielőtt
beteljesíthette volna, amit ígért. Nem csak a balett, de a tévé színterében is
farkastörvények uralkodnak: ahogy a balerináknak, egy sorozat alkotóinak is
kitartónak, ambiciózusnak és bevállalósnak kell lenniük, és még ez is csak a
rövid távú sikerre garancia.
KEGYETLEN TÁNC (Flesh and Bone) – amerikai tévésorozat, 2015. Rendezte: David Michôd. Írta: Moira
Walley-Beckett. Kép: Terry Stacey.
Zene: Dave Porter. Szereplők: Sarah Hay (Claire Robbins), Josh Helman (Bryan Robbins), Ben Daniels (Paul). Gyártó: Starz. Az HBO bemutatója . 8 x 60
perc.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 16 átlag: 6.13 |
 |
|
