KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

        
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A szavak ereje

Fekete Tamás

Sometimes Always Never – amerikai, 2018. Rendezte: Carl Hunter. Írta: Frank Cottrell Boyce. Kép: Richard Stoddard. Zene: Edwyn Collins és Sean Read. Szereplők: Bill Nighy (Alan), Sam Riley (Peter), Alice Lowe (Sue), Jenny Agutter (Margaret), Tim McInnerny (Arthur). Gyártó: Hurrican Films / Goldfinch Studios. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 91 perc.

 

A mogorva, önmagának való és mindenkitől elidegenedett apa és felnőtt, családos fia útnak indul, hogy felkutassák a fiú eltűnt testvérét. Az így kezdődő történetek általában nem sok meglepetést tartogatnak, nem csupán felépítésük, de végkimenetelük is megjósolható – noha A szavak erejében is jócskán akad kiszámítható pillanat, legalább annyi váratlan fordulattal is megajándékoz minket. A forgatókönyvet író Frank Cottrell Boyce eddigi munkáiban előszeretettel ábrázolt való életből vett, a művészi önkifejezésük és kiteljesedésük révén végül személyes és családi tragédiákat okozó alakokat. A Hillary és Jackie zenész nővérpárosa, a Viszlát, Christopher Robin Milnéje, vagy a Michael Winterbottom által rendezett Non-stop party arcok és a Bikatöke hőseinek életében végül mindannyiszor megjelenik a fájdalom és a veszteség, miután valami igazán jelentőset hoznak létre. Az A szavak ereje főhőse pár lépéssel mögöttük jár: hétköznapi ember, aki művészi álmokat nem dédelget, ám ő is teljességgel alárendeli magát egy tevékenységnek. A scrabble-ben és ennek minél tökéletesebbre csiszolt játékmódjában találja meg az élet értelmét, és egyben a kulcsot mindenhez – így eltűnt fiához is a szókirakó segítségével vél utat találni.

Boyce leágazásokkal teli és váratlan irányokba építkező forgatókönyvét az első játékfilmjével jelentkező Carl Hunter vitte vászonra. Képi világa Wes Andersont idéző játékossággal teli és elidegenített, miközben előszeretettel választja el egymástól szereplőit, és zárja scrabble-betűt idéző négyzetes keretbe, hogy ezek a kis építőkockák egymás mellé kerülve végül mégis összeálljanak egy jelentéssel bíró, személyes állítássá.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14135