KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

        
   2019/június
A KÉP MESTEREI
• Soós Tamás Dénes: „Soha nem bírtam lefilmezni a méltánytalanságot” Soós Tamás Dénes Beszélgetés Ragályi Elemérrel – 1. rész
AFROAMERIKAI FILMEK
• Paár Ádám: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Szirmák Erik: Fekete és fehér Rasszizmus vagy emancipáció
• Benke Attila: Hétköznapi rasszizmus Ha a Beale utca mesélni tudna
• Géczi Zoltán: Magas labda Fekete sportolók, fekete sportfilmek
ÚJ RAJ
• Horváth Eszter: Otthon is idegen ÚJ RAJ: Alain Gomis
LATIN-AMERIKAI LEGENDÁK
• Árva Márton: Elátkozott vérvonal La Llorona-filmek
• Teszár Dávid: Moziterápia Alejandro Jodorowsky
• Baski Sándor: A megvilágosodásig és tovább Jodorowsky – Moebius: Incal
FILMEMLÉKEZET
• Bikácsy Gergely: A sínjáró Buster Keaton Kanadában
PANORÁMA
• Forgács Iván: Piacvadászat T-34-gyel Orosz zsáner
MAGYAR MŰHELY
• Benke Attila: Egy betörő forradalma Trezor
• Báron György: A Budapest-Casablanca járat Curtiz
• Kovács Ágnes: Sárban cuppogó körömcipők Színdramaturgia: Ismeri a szandi mandit?
• Tóth Klára: A Béres-példa Cseppben az élet
• Schubert Gusztáv: A Múzsa jogot tanul Mozgókép és paragrafusok
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Régi csodák, mai árnyak Hongkong
• Szalkai Réka: Befejezetlen jelen Rotterdam
KRITIKA
• Huber Zoltán: Függőségi iszonyok Szeretlek mint Állat!
• Barotányi Zoltán: Ország gyöngye, aranya Pécsi szál
• Kolozsi László: A fájdalom is dicsőséges Fájdalom és dicsőség
• Pörös Géza: Quinta essentia Éter
• Kránicz Bence: Szökési sebesség Csillagok határán
STREAMLINE MOZI
• Pethő Réka: Fenyegető művészet Dan Gilroy: Velvet Buzzsaw
MOZI
• Barkóczi Janka: Három egyforma idegen
• Varró Attila: Átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány
• Kolozsi László: A hűséges férfi
• Kovács Kata: Erdei boszorkány: Tűzpróba
• Fekete Tamás: A szavak ereje
• Pazár Sarolta: Szívek királynője
• Tüske Zsuzsanna: Csaló csajok
• Vajda Judit: A gyermek
• Huber Zoltán: Brightburn – A lángoló fiú
• Baski Sándor: Bosszúállók: Végjáték
DVD
• Pápai Zsolt: Butch Cassidy és a Sundance Kölyök
• Benke Attila: Parázs a szívnek
• Gelencsér Gábor: Csandra szekere
• Kránicz Bence: Wanted
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Kik is azok a feministák?

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar Műhely

Mozgókép és paragrafusok

A Múzsa jogot tanul

Schubert Gusztáv

Iránytű a filmes jogszabályok és intézmények labirintusában.

 

A Mozgókép és paragrafusok mindenekelőtt a tények könyve, ami a tényszerűséget és a logikát bedaráló fake news korában kimondottan bátor és szimpatikus vállalkozás. A Kollarik Tamás és Varga Balázs szerkesztette cikkgyűjteményből minden megismerni érdemes faktumot megtudhatunk a magyar és az európai filmgyártás intézményeiről, a filmipar és a forgalmazás európai uniós és tagállami támogatásának rendszeréről, jogi szabályozásáról. A kötet széles ívet fog át az EU kulturális támogatási alapelveit meghatározó Filmművészeti közleménytől a 2004-es magyar filmtörvényig, az Eurimages-tól a Kreatív Európa támogatási gyakorlatáig, a visegrádi országok filmtámogatási rendszerének ismertetésétől a Magyar Nemzeti Filmalap valamint a Médiatanács mecenatúra programja 2011-17 közötti tevékenységének statisztikákkal megalapozott áttekintéséig.

A kötet szerzői a lehető legteljesebb objektivitásra törekedve járják körül, írják le tárgyukat, de nem minősítik, nem kommentálják, és a pontos leírásba sohasem kevernek érzelmeket. Okkal, hiszen egy lexikon szócikkét olvasva sem készítője véleményére és érzelmeire, önreflexiójára vagyunk kíváncsiak, hanem a minden szubjektív szemponttól megtisztított tényekre. E módszer eredményeképpen megbízható és hasznos útmutatót kapnak kézhez mindazok, akiknek valamilyen dolga adódik ezekkel a filmes intézményekkel.

Témájából adódóan a Mozgókép és paragrafusok a szakmabeliekhez szól, nem a nagyközönséghez. A mozinézők a filmre kíváncsiak, a film elkészítésének körülményei, a filmtámogatás jogi háttere aligha érdekli őket, és ez rendjén is van így. Erre a fajta háttérismeretre igazából a kritikaírásban sincs szükség, de mivel a kritikus mindig nagyobb összefüggésekben gondolkodik, a filmtörténet folyamatában, a magyar és az egyetemes filmtermés egészében helyezi el az egyes filmeket, ismernie kell a gyártás és forgalmazás mechanizmusát is, amely ha egy-egy filmen nem is hagy látványos nyomot, egy ország vagy egy nagyobb régió filmkészítőinek mozgásterét nagyon is behatárolja. És ezen a ponton a recenzens (és persze az olvasó) a távolságtartó, leíró szakszöveget olvasva mégiscsak igazi labirintusba keveredik, amelyből igencsak izgalmas feladat megtalálni a kiutat.

A kötet látszólag egyszerű alapkérdése – mi a filmgyártás (és forgalmazás) támogatásának legjobb módja? – rögvest vitakérdéssé változik, ha történeti összefüggésben szemléljük (és a nyitó cikk épp ezt teszi): Miért kellene egyáltalán támogatni a filmgyártást? Hiszen Amerikában mai napig piaci alapon működik, és sokáig így volt ez Európában is, a helyzet csak a II. világháború után, majd az új hullámok stiláris és világszemléleti forradalmával változott meg. A „filmet” tényleg nem kell támogatni, a filmművészetet viszont igen. Hogy miért, azt az EU kultúrpolitikusai szerencsére végiggondolták az 1993-as GATT-tárgyalások során, amikor is az áruk szabad áramlását akadályozó és árdrágító védővámok eltörlése és az egységes európai piac megteremtése volt a legfőbb cél. A szabadpiac hívei (köztük Hollywood nagy stúdiói) a piaci verseny szabadságának jegyében a szubvenció minden formáját elítélték. A támogatáspártiak viszont felismerték, hogy az amerikai filmgyártási és forgalmazási modell a nyelvileg és kulturálisan rendkívül sokszínű Európában nem működik, a kisméretű belső piaccal rendelkező országokban (mint amilyen Magyarország is) a filmművészet állami támogatás híján életképtelen.

Az audiovizuális európai szabályozás kezdettől erre a felismerésre épült: „Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.” A másik fontos alapelv, hogy az EU a kultúra támogatását nemhogy nem központosította, hanem kimondottan decentralizálta: a nemzeti kultúra támogatása tagállami kötelesség és felelősség. Természetesen a filmgyártás támogatásának vannak összeurópai forrásai is (Eurimages, Creativ Europe), de azok mindig résztámogatást nyújtanak, és csak olyan projektet támogatnak, amely már rendelkezik hazai forrással.

A vitában a támogatáspártiak végül is elérték céljukat: a szabadpiaci alapelv győzött ugyan a gazdasági szférában, de a nemzeti kultúra támogatása mentességet kapott. Ez valóban nagy siker, ami nélkül sem a Mozgókép Alapítvány sem a Filmalap nem működhetett volna, de ez az érvelés alapvetően mégiscsak a piaci szemlélet szerint ítéli meg a művészetet. Mintha bizony a kultúra a gazdaságnak valamiféle hendikepes „ágazata” lenne: bohémek és lúzerek korlátolt felelősségű társasága, mely jóra tör ugyan, de mégis örökkön veszteséges. A művészet természetének megértéséhez az európai uniós szabályozás során a francia tárgyalófél jutott legközelebb, eszerint a film és a többi művészet esetében a „kulturális kivétel” (exception culturelle) elvét kell alkalmazni, miszerint a kulturális termékek „nem ugyanolyan árucikkek, mint az általános értelemben vett gazdasági-kereskedelmi termékek”. A gondolatmenet azonban mindmáig nem teljesedett ki: a művészet, mely egyszerre sokszorosítható árucikk és egyedi szellemi termék, nem mérhető, a hasznot és veszteséget más mércével kell kalkulálni, mint a könyvelésben és a közgazdaságtanban. Ez az ideális állapot egyelőre még messze van, a filmművészet múzsája addig be kell, hogy érje a filmbarát jogalkotók paragrafusaival.

 

Fundamenta Profunda 10. MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2018.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2019/06 45-46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14127