KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Nyilatkozat a Magyar Filmművészek Szövetségének XIII. Közgyűlése alkalmából
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Térerő Színház a filmbarlangban
• Horeczky Krisztina: Zérópont a Zónán belül Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Apák iskolája Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak
• Kriston László: Cobainesque Beszélgetés Gus Van Santtal

• Köves Gábor: A jövő mérnöke Wells-adaptációk
• Schubert Gusztáv: Marslakókra várva Média-frász
• Kömlődi Ferenc: A gyűlölet bolygói
KÉPREGÉNY
• Géczi Zoltán: Ismeretlen szerző remekművei Masamune Shirow
• Kemény György: A vér színe Sin City mozgóképregény

• Varró Attila: Mese felnőtteknek Amerikai pornóklasszikusok
• Kubiszyn Viktor: A test démonai Nagisa Oshima: Az érzékek birodalma
• Zoltán Gábor: Metapornó Breillat női
FESZTIVÁL
• Báron György: Öreg város öreg fesztiválja Taormina
MULTIMÉDIA
• Fülöp József: Szellem a monitorból Top Talent Award 2005
KÖNYV
• Kelecsényi László: Formatan és stílustörténet Kovács András Bálint: A modern film irányzatai
KRITIKA
• Schreiber András: Zombi-evolúció Holtak földje
• Kubiszyn Viktor: Érezd a ritmust Dig! - Ezt kapd ki!
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Hawaii, Oslo
• Vízer Balázs: Szerelmem nyara
• Susánszky Iván: Szahara
• Csillag Márton: Csontdaráló
• Mátyás Péter: Elszabott frigy
• Nevelős Zoltán: Sky kapitány és a holnap világa
• Greff András: Anyád napja
• Ardai Zoltán: Narco
• Parádi Orsolya: Jack és Rose balladája

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jack és Rose balladája

Parádi Orsolya

 

Mi lett a hatvanas évek hippi virággyermekeiből mára? Mire képes egy apjába szerelmes, erősen alulszocializált 16 éves kamaszlány?

Jack Slavin, volt kommuna-tag és lánya, a hamvas Rose kettesben élnek egy elhagyatott szigeten, valahol az USA keleti partvidékén. Kapcsolatuk bensőséges, érzékien gyengéd. Olyannyira, hogy csak a film első negyedórája után derül ki a vérségi kötelék kettejük között.

Jack és Rose boldogok e rousseau-i magányban, a férfi társadalomkritikus elmélkedéseit és környezetvédő akcióit a lány algaszedéssel és virágültetéssel ellensúlyozza. Idilli a kép egészen addig, amíg a súlyosan szívbeteg férfi egy nap úgy nem dönt, neki gondoskodó nő kell, a lányának anya. Meghívja magukhoz barátnőjét, Kathleent, aki másnap két kamasz fiával be is költözik, immár ötszemélyes pszichodrámacsoporttá bővítve a keretet. Az események felpörögnek, konfliktus konfliktust követ. A kialakuló szituációban Rose „szükségszerűen” nem védekezhet másként a problémákkal szemben, csak puskával, szüzessége elvesztésével, meneküléssel. A családegyesítő kísérlet nem sikerül.

A rendező, Rebecca Miller, Arthur Miller író lánya. Férje pedig nem más, mint Daniel Day-Lewis. A színészt láthattuk már remekelni A bal lábam mozgássérült Christy Brownjaként, vagy legutóbb Scorsese New York bandái című opuszában, mint Hentes Bill. A Jack és Rose balladájában is nagyot alakít: a vérfertőzés kísértését lerázó, az érzéseivel és az illúzióival küszködő apa archetípusát mélységében jeleníti meg, és hitelesen tolmácsolja. Catherine Keener viszont – szerepének kidolgozatlanságából adódóan – meg sem közelíti a John Malkovich-menetben nyújtott pazar alakítását. A film a társadalmi beilleszkedés problémakörére ad lehetséges jó választ, de a környezettudatos életmód eszméje végül behódol a sorozatgyártásnak. A jó hír: a Hair virággyermekeiből jó esetben virágkertész lesz. A rossz hír: a lázadás korszakából alig maradt olyasmi, amire nem került ki végül az „Eladó” tábla.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/08 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8357