KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/január
• Bikácsy Gergely: Dühöngő szívek Szeretet-áradat
• Popper Péter: Lelki kórságok avagy Cassavetes játszik velem
• Schubert Gusztáv: Kornett és Thompson-gitár Gengszterek klubja
• Bódy Gábor: Kozmikus szem – science non-fiction (fiction)
• Zalán Vince: Univerzális kép-hang szótár?
• Kozma György: A Gólem A szó és a kép egyik alapmítosza
• Koltai Ágnes: A rontás angyala A fogadó
• Bársony Éva: „Én azért reménykedem” Beszélgetés Eduard Zaharievvel
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Levelek a Szovjetunióból Mannheim
• Zsugán István: Mozisirató? Nyon
• Fáber András: Önismeret és gyertyafény Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas Ágnes: A nindzsa színre lép
• Lukácsy Sándor: Akli Miklós
• Nagy Zsolt: Leopárd kommandó
• Tamás Amaryllis: Forrongás
• Hegyi Gyula: Bankrablás Montrealban
• Faragó Zsuzsa: Érzékenység
• Schreiber László: Első feleségem
• Zalán Vince: Egy tanév Hakkariban
• Mátyás Péter: Utolsó lépés
• Kabai József: Legenda a szerelemről I–II.
KÖNYV
• Veress József: Új szovjet filmenciklopédia
KRÓNIKA
• N. N.: Holland filmhét
• N. N.: Kínai filmnapok

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Legenda a szerelemről I–II.

Kabai József

 

A távoli Buharából elindul a gazdag kereskedő fia, hogy megtalálja a jövendölés szerint „nekirendelt” leányt. Ezzel megkezdődik a mese-és kalandfilmek jólismert, klasszikus szereplőinek és fordulatainak felvonulása. Az első epizódok az ifjú főhős nemeslelkűségét és bátorságát hivatottak bizonyítani, s előrevetítik a későbbi, nagyobb feladatokban való helytállását is. Jók és elvetemülten rosszak, kisszerű emberi érdekek és gonosz ármányok közepette találja meg és veszíti el az ifjú egy kis indiai faluban a leányt, hogy aztán újból megtalálja és újból elveszítse. Az egzotikus helyszínek, az európai emberétől eltérő szokások és viselkedésnormák lassanként elhalványítják a film kezdeti sematizmusát.

Az ifjú „legkisebbkirályfi” harca fokozatosan összefonódik az addig látszólag csak lazán kapcsolódó, különálló kis mesékkel; a jók, rosszak és kívülállók viszonyai, a szerelem, a barátság, bosszú és önös érdekek ki-ki maga alkotta értékrangsorának sokasága klasszikus tragédiákra emlékeztető egész történetté kerekedik. Ha olyan jóhiszeműséggel és gyermeki tisztasággal nézzük végig a filmet, mint amilyennel Latif Fajzijev és Umes Mehra készítette, sok igaz és fontos dolgot fedezhetünk fel, és fedezhetünk fel újra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/01 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5642