KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/január
• Bikácsy Gergely: Dühöngő szívek Szeretet-áradat
• Popper Péter: Lelki kórságok avagy Cassavetes játszik velem
• Schubert Gusztáv: Kornett és Thompson-gitár Gengszterek klubja
• Bódy Gábor: Kozmikus szem – science non-fiction (fiction)
• Zalán Vince: Univerzális kép-hang szótár?
• Kozma György: A Gólem A szó és a kép egyik alapmítosza
• Koltai Ágnes: A rontás angyala A fogadó
• Bársony Éva: „Én azért reménykedem” Beszélgetés Eduard Zaharievvel
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Levelek a Szovjetunióból Mannheim
• Zsugán István: Mozisirató? Nyon
• Fáber András: Önismeret és gyertyafény Figueira da Foz
LÁTTUK MÉG
• Farkas Ágnes: A nindzsa színre lép
• Lukácsy Sándor: Akli Miklós
• Nagy Zsolt: Leopárd kommandó
• Tamás Amaryllis: Forrongás
• Hegyi Gyula: Bankrablás Montrealban
• Faragó Zsuzsa: Érzékenység
• Schreiber László: Első feleségem
• Zalán Vince: Egy tanév Hakkariban
• Mátyás Péter: Utolsó lépés
• Kabai József: Legenda a szerelemről I–II.
KÖNYV
• Veress József: Új szovjet filmenciklopédia
KRÓNIKA
• N. N.: Holland filmhét
• N. N.: Kínai filmnapok

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nindzsa színre lép

Farkas Ágnes

 

Méretre szabott jelenetek már-már egyhangúan következetes építménye ez az egzotikus töltésű kalandfilm. A szokványos bonyodalmaknak kétségtelenül a nindzsucu nevű japán harci tudomány sokoldalú, ám felszíni bemutatása adja meg sajátos ízét. S noha a fenti harcművészet szakszerű bírálatától könnyű szívvel eltekintenénk, mégis meg kell állapítani, hogy a film legnagyobb hibája épp a japán téma kibontásának erőszakolt sokrétűségéből, illetve olykor felületes adaptációjából fakad.

Mi más feladata lehet az igazságosztó nindzsának, minthogy egyedülálló tudományát a jó győzelmének rendelje alá? Ez esetben a nindzsucu szerves részévé válhatna a történetnek, mivel a jó és a rossz kizáró ellentétét mélyítené el. Sajnos (?) azonban úgy tűnik, hogy a film készítőit jobban érdekelte a nindzsák tudománya, mint az erőtlen sztori; s legfőbb célnak – elsősorban – a valóban elképesztően sokoldalú gyilkolási technikaábrázolását tekintették. Ennek érdekében a mi – amerikai – nindzsánk (Franco Nero) jóval többet és változatosabban öl, mint ami a történetnek, s a mi kényes „nyugati” gyomrunknak megfelelő volna. (Csak az a vigasztaló, hogy a gonosz nindzsa sokkal kegyetlenebb és kevesebb a humorérzéke.)

A japán motívum önállósul, elválik a kommersz maffiatörténettől, ennek pedig egy bornírt alkotás az eredménye, egy hibrid film, amely a szándékolt hiteltelenség vádjával is illethető.

A hitelrontás abban a jelenetben a legdurvább, melyben kékszemű nindzsánk hófehér harci szerelésben rejtőzködik nagyszámú „bennszülött” nindzsa-ellenfele elől a bronzszínű erdőben. Mindössze azt kell tudni, hogy a fehér színt – s ez igen célszerűnek is tűnik – a nindzsa jobbára mellőzi öltözékéből, épp a nindzsucu rejtőzködő jellegéből fakadóan. A mi nyugati-nindzsahéroszunk azonban meglepő ügyességgel suhan tetőtől-talpig fehérben, bizonyítva univerzális képességeit, s – nem utolsó sorban – becsületes szándékait. De hát igazából ezen is múlik egy feltehető kasszasiker. A jó ismét győz, mi pedig láthattuk a halált hozó gyilkok egész nindzsucu-arzenálját. Ezek után jogosan hiányolhatunk – a rituális lefejezések feltűnő „szárazsága” láttára – legalább egy pohár málnaszörpöt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/01 51-52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5636