KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/május
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág köszönetet mond
• N. N.: Alapítvány a Fészek Művészklubért
MAGYAR MŰHELY
• Ardai Zoltán: A máskéntfilmezők Műhely és idő
• Báron György: Mozimámor Belső mozi; 4, 6, 8
• Sipos Júlia: Túlélni a törpekort Beszélgetés a Stúdió vezetőivel

• György Péter: Szenvedély és erőszak Veszett a világ (Wild at Heart)
• Koltai Ágnes: Veszett a világ (Wild at Heart) David Lynch
• Kozma György: Csalárdabb a szív mindennél… Veszett a világ (Wild at Heart)
• Csejdy András: Mindhalálig duma Barry Gifford teremtményei
VÁROSVÍZIÓK
• Koltai Ágnes: A város filmje
• Dániel Ferenc: Nyakunkon maradt örökség Nagyvárosi képzelet
• Tillmann József A.: A változás vadona Városi lapok a Nomádok Könyvéből
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Főtt agyak Skolimowski anno...
• N. N.: Jerzy Skolimowski filmjei
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Ferreri medvéje Berlinale
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Önmagunk túszaiként Isten hátrafelé megy
• Spiró György: Protkó Sztálin menyasszonya
• Molnár Gál Péter: Lázár vagyok a csókok lakomáján Cyrano de Bergerac
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A halál keresztútján
• Koltai Ágnes: A zöldfülű
• Hegyi Gyula: A kézilány meséje
• Békés Pál: Képeslapok a szakadékból
• Székely Gabriella: Bármerre jársz
• Tamás Amaryllis: Bizánci tűz
• Békés Pál: Ébredések
ELLENFÉNY
• Bikácsy Gergely: A nőnemű revolver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bármerre jársz

Székely Gabriella

 

Megbolondult a világ a harmincas évek vége felé, a pusztító ragály, a fasizmus őrültek házává változtatta Európát – vallja Krzysztof Zanussi, és az egyébként nem különösebben eredeti gondolatot a hűvös racionalitásáról közismert rendező szakszerűen illusztrálja filmjében. Főhőse egy tisztességes, német származású montevideói üzletember, aki Varsóban diplomata a háború előestéjén, naivul elképedve tapasztalja a Lengyelország lerohanására tett politikai, gazdasági előkészületeket. Az illúziók álomvilágában élő fiatal felesége ösztönösen érzi meg a közeledő veszélyt, és egyik napról a másikra váratlanul megbolondul. Ön- és közveszélyes állapotban zárt osztályra szállítják. Elmeklinikáról elmeklinikára követhetjük történetét, hiszen férje mindent elkövet gyógyulása érdekében. A kamera hűségesen fotografálja a gumiszobákba zárt elmebetegek kútjait és párhuzamosan a külvilágban dúló őrületet. Szegény fiatalasszonyt végül a németek lövik halálra, amikor a háború vége felé felszámolják az elmegyógyintézeteket.

Zanussi apokaliptikus víziója szerény kisrealista filmben öltött testet, egy sajnálatos orvosi eset, a skizofrénia betegség-történetében. A lengyel erkölcsi nyugtalanság egykori rendezője, a Védőszínek alkotója bizonyára értetlenkedve szemlélné ezt a koprodukciós filmes vállalkozást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4127