KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1991/május
KRÓNIKA
• N. N.: A Filmvilág köszönetet mond
• N. N.: Alapítvány a Fészek Művészklubért
MAGYAR MŰHELY
• Ardai Zoltán: A máskéntfilmezők Műhely és idő
• Báron György: Mozimámor Belső mozi; 4, 6, 8
• Sipos Júlia: Túlélni a törpekort Beszélgetés a Stúdió vezetőivel

• György Péter: Szenvedély és erőszak Veszett a világ (Wild at Heart)
• Koltai Ágnes: Veszett a világ (Wild at Heart) David Lynch
• Kozma György: Csalárdabb a szív mindennél… Veszett a világ (Wild at Heart)
• Csejdy András: Mindhalálig duma Barry Gifford teremtményei
VÁROSVÍZIÓK
• Koltai Ágnes: A város filmje
• Dániel Ferenc: Nyakunkon maradt örökség Nagyvárosi képzelet
• Tillmann József A.: A változás vadona Városi lapok a Nomádok Könyvéből
LENGYEL FILM
• Koltai Ágnes: Főtt agyak Skolimowski anno...
• N. N.: Jerzy Skolimowski filmjei
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Ferreri medvéje Berlinale
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Önmagunk túszaiként Isten hátrafelé megy
• Spiró György: Protkó Sztálin menyasszonya
• Molnár Gál Péter: Lázár vagyok a csókok lakomáján Cyrano de Bergerac
LÁTTUK MÉG
• Fáber András: A halál keresztútján
• Koltai Ágnes: A zöldfülű
• Hegyi Gyula: A kézilány meséje
• Békés Pál: Képeslapok a szakadékból
• Székely Gabriella: Bármerre jársz
• Tamás Amaryllis: Bizánci tűz
• Békés Pál: Ébredések
ELLENFÉNY
• Bikácsy Gergely: A nőnemű revolver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Városvíziók

A város filmje

Koltai Ágnes

 

Hol lakik a film? – a rendező képzeletében, felelnénk elhamarkodottan. Aligha lehet véletlen, hogy a város és a modern civilizáció művészetének történetét, filozófiai alapvetését ugyanaz az ember (Lewis Mumford) írta meg. A város a történelemben című könyve vagy tanulmányai, A civilizáció terhe, a Szabványosítás, sokszorosítás és választás, illetve Az új Organon a civilizáció otthonát és művészeti önarcképét elemzik: a város és a városlakó polgár kialakulását, a modern élet (mi-több: a modernség) bölcsőjét. Mumford egységben látta mindazt, ami a reneszánsz óta az emberiség történetében egyszerre fenséges és szörnyű. A város, – a civilizáció, – az ipari kultúra egész szerves egység, olyan széttörhetetlen keret, ahonnan csak elvágyódni lehet (vissza a természetbe, à la Rousseau, mozgóképen elbeszélve: Herzog és Wenders), de megszökni nem. Ami a „modern kultúrán” túl van, az történelem előtti és utáni; az ember számára zord, hideg, kies.

A film a civilizáció (a város) művészete; a városban, a városlakó polgár képzeletében lakik, – akkor is, ha lassacskán kivonul belőle, s idegen, rideg világokba lép át.

Képzeletünk meghitt otthona a film; s á film menedéke a mi riadt, kiéhezett képzeletünk. Velünk lakik otthontalan otthonunkban: a városban.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/05 28. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4114