KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Guglielmo Biraghi (1927–2001)
• (X) : 2001: science+fiction/tudomány és fikció

• Schubert Gusztáv: Sorskereskedők Igazság-bulvár
• Székely Gabriella: Semmi politika, filmesek vagyunk! Beszélgetés a dokumentumfilmezésről
• Bori Erzsébet: Megcsalatva Gyerekek – Koszovo 2000
• Dániel Ferenc: Az emberek szörnyülködnek, hurcolkodnak A részlet hatalma
MAGYAR MŰHELY
• Bori Erzsébet: Rövidsarok Kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Háromezer méteres kép Beszélgetés Szécsényi Ferenccel

• Zalán Vince: Steven Soderbergh bukfencei Avantgard megvilágosodás
• Pápai Zsolt: Egyszemélyes Amerika Schizopolis
• Gelencsér Gábor: Drogma Traffic
• Varró Attila: Nosferatu árnyéka Vampiria
• N. N.: A vámpírfilm évszázada
• Hungler Tímea: Ördöggel cimborálva Dario Argento gótikája
• Kovács Marcell: Mösziő Ordas Mélyen az erdőben; Farkasok szövetsége
ANIMÁCIÓ
• Kemény György: Animáció az Óperenciás tengeren túl Észak-amerikai rajzfilmek
KRITIKA
• Varga Balázs: A múlt idő jele Sacra Corona
• Csengery Kristóf: Halálnak halála A csodálatos mandarin
• Ágfalvi Attila: Szapolyai, a dobrudzsai villanyszerelő Ennyiből ennyi
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: A sziget foglya
• Békés Pál: Patkánymese
• Bikácsy Gergely: Az élet csodái
• Kömlődi Ferenc: A mexikói
• Kúnos László: Miss Julie
• Köves Gábor: 15 perc hírnév
• Elek Kálmán: A pók hálójában
• Kézai Krisztina: Húgom, nem húgom
• Strausz László: Talpig majom
• Tamás Amaryllis: Lábad között
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Hamis(h)

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Miss Julie

Kúnos László

 

Mike Figgis valamit félreértett. Strindberg 1888-ban írt Julie kisasszonya a drámatörténet klasszikusa, de nem klasszikus, hanem modern dráma, egyetlen konfliktusra, egyetlen, novella-terjedelemben megfogalmazható gondolatsorra épülő egyfelvonásos. Nem alkalmas alapanyag arra, hogy kitöltsön kilencvenhét percet a filmvásznon. Hiszen minden, ami történik benne – a grófkisasszony és a lakáj szerelmi jelenete és Julie kisasszony öngyilkossága –, a drámában, a színpadon nem látható. Az igazi „történés”, az úr és a szolga, a nő és a férfi kapcsolatának és a kapcsolat minden lehetséges árnyalatának finom megjelenítése és ádáz ütköztetése a dialógusban bomlik ki. A kosztümös és természeténél fogva naturális film a szerelmi jelenet, a lefejezett madár, a környezet, a tárgyak, az arcok közelre hozásával félreérti a dráma Strindberg által büszkén hangoztatott naturalizmusát, mely elsősorban a lélek pőreségét jelenti. Ezt a pőreséget, a szenvedélyek fellobbanását, a vonzódás és taszítás, a gyengédség és kegyetlenség villódzását a szavak hordozzák, amit filmen is csak kitűnő színészek tudnának megjeleníteni. A feladat meghaladta Saffron Burrows képességeit, aki a szépségén kívül szinte semmi mást nem mutat meg a szerep érzelmi gazdagságából, bármilyen közelről nézhetjük is arcát. A film még azt a pikáns adottságát sem használja ki rendesen, hogy fejjel magasabb a „szolgánál”, férfi partnerénél, akit a Nevem, Joe-ból ismert Peter Mullan alakít meggyőzően, bár kissé színtelenül.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3347