KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/január
MAGYAR PANTHEON
• Tompa Andrea: Meztelen arccal Törőcsik Mari a színpadon
• Kelecsényi László: „Csoda, hogy élek” Beszélgetés Törőcsik Marival
KÖZÖSSÉGI MÉDIA
• Soós Tamás Dénes: A fogyasztók öntudatra ébredése Kerekasztal-beszélgetés a közösségi médiáról
• Kovács Gellért: Farkas a cseten Csapda a neten
• Sós Áron Árpád: A social media hatalma Clickbait
ÚJ RAJ
• Bartai Dóra: Az érzékenység monopóliuma Mia Hansen-Løve
KORTÁRS DALLAMOK: FILMMUSICAL
• Alföldi Nóra: „Evvel a dalban mondom el” Művészfilmes musicalek
• Varró Attila: Színes nyomor New York-i musicalek
• Déri Zsolt: Szikraszilárdság The Sparks Brothers
• Vincze Teréz: Nyolc óra Beatles The Beatles: Get Back
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Méhek és földrengések Minimalista horror-zene
ANIMÁCIÓ
• Pauló-Varga Ákos: Terhelt viszonyok Primanima 2021
• Kránicz Bence: Toldi szelleme Jankovics Marcell: Toldi
TÉVÉSOROZATOK
• Hegyi Gyula: A múlt utóélete Orosz történelmi tévésorozatok
• Teszár Dávid: Adósrabszolgák viadala Hwang Dong-hyuk: Nyerd meg az életed
DOKU-ZÓNA
• Boronyák Rita: A szabadság színei Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál
• Bartal Dóra: Női terekben Beszélgetés Kőrösi Mátéval
• Margitházi Beja: Nem harcolni nem lehet Franz Böhm: Dear Future Children
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Trauma és bosszú Sitges
• Bakos Gábor: A képpé vált látvány Szolnok
KÖNYV
• Fekete Tamás: Alfred Hitchcock tizenkét élete Alfred Hitchcock bemutatva
• Endrényi Krisztina: Iustitia és a múzsák Film és jog a gyakorlatban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: A fóbia mögötti vágy Jane Campion: A kutya karmai közt
KRITIKA
• Baski Sándor: Kapcsolatok Oslóban Joachim Trier: A világ legrosszabb embere
• Fekete Tamás: Kiskarácsony Tiszeker Dániel: Nagykarácsony
• Gyenge Zsolt: Önző férfiak Beszélgetés Lőrincz Nándorral és Nagy Bálinttal
MOZI
• Rudas Dóra: Az örökbeadás
• Gyenge Zsolt: Legjobb tudomásom szerint
• Bárány Bence: Richard király
• Pozsonyi Janka: Aline – A szerelem hangja
• Kovács Kata: Mézes szivar
• Huber Zoltán: Családi testcsere
• Benke Attila: Az oltalmazó
• Kovács Gellért: A Gucci-ház
• Herczeg Zsófia: Encanto
STREAMLINE MOZI
• Roboz Gábor: Az apa
• Baski Sándor: Rajongás
• Huber Zoltán: Stillwater
• Pethő Réka: Louis Wain
• Lichter Péter: A világítótorony
• Nagy V. Gergő: A dicsőség órája
• Varró Attila: A hazug lány
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

A hazug lány

Varró Attila

Une adorable menteuse – francia, 1962. Rendezte: Michel Deville. Írta: Nina Companeez. Kép: Claude Lecomte. Zene: Jean Jacques Grünenwald. Szereplők: Marina Vlady (Jeanette), Michel Vitold (Antoine), Macha Méril (Sophie), Jean-Marc Bory (Martin). Gyártó: Eléfilm. Forgalmazó: Netflix. Feliratos. 105 perc.

 

Számba véve Michel Deville pályaindító évtizedének meghatározó jegyeit, sanda gyanú ütheti fel fejét a nézőben: a visszatérő motívumok alapján – viszonzatlan rajongás egy lekezelő férfi iránt (Ma este vagy soha, Egy asszonyért…, A medve és a baba), kitörési kísérlet a férfitekintet zsarnoki csapdáiból (Ma este vagy soha, A Mona Lisa tolvaja, Bye Bye Barbara) vagy épp a megmentővé váló szerelmes nő (Egy asszonyért…, Leánylakás, A Mona Lisa tolvaja) – igencsak olybá tűnik, mintha a francia zsánerfilm (egyik) sajnálatosan alulértékelt kismestere valójában a Michelle nevet viselné. Ám a titok nyitja egyszerűbb: a szubverzív női témák, a hölgymagazinok csevejeit kifigurázó bájos párbeszédek és a villanásnyi snittekkel, grafikus illesztésekkel, rántott svenkekkel tarkított bohó montázstechnika szerzői vonásai épp annyira köszönhetőek a korai évek alkotó- és élettársát jelentő Nina Companeez írónak/vágónak, mint a bolondos romkomjait a szakítás után mélabús bűnfilmekre (51-es dosszié, Mélyvíz, Veszély a lakban) cserélő rendezőnek.

Második közös művük a legélvezetesebb és legbeszédésebb példája ennek a kétnemű szerzőiségnek: a szürke hétköznapokat bizarr mesékkel felülíró, csacska Juliette újságírónője és a 40-es Antoine megfontolt, realista bűnperes ügyvédje között szövődő aszimmetrikus románc csapongó vígjátéka szinte páratlan önreflexióként szolgál az alkotópáros munkásságához (lásd még az A medve és a baba későbbi screwball-verzióját). Elnézve A hazug lány frappáns karikatúra-figuráit, szédítő és rebellis hévvel pergő epizódfüzérét, helyenként abszurdba hajló humorát, felfoghatatlan, miért nem került be a nouvelle vague kánonjába, olyan kult-komédiák, mint a Zazie a metrón, a Lőj a zongoristára vagy Az asszony, az asszony mellé. Már csak a hol fatörzset csókolgató vagy lábujjaival gépelő, hol fátyolos szemmel kamerába néző Marina Vlady szertelen százszorszépe miatt bőven megérdemelné.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/01 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15220