KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/január
MAGYAR PANTHEON
• Tompa Andrea: Meztelen arccal Törőcsik Mari a színpadon
• Kelecsényi László: „Csoda, hogy élek” Beszélgetés Törőcsik Marival
KÖZÖSSÉGI MÉDIA
• Soós Tamás Dénes: A fogyasztók öntudatra ébredése Kerekasztal-beszélgetés a közösségi médiáról
• Kovács Gellért: Farkas a cseten Csapda a neten
• Sós Áron Árpád: A social media hatalma Clickbait
ÚJ RAJ
• Bartai Dóra: Az érzékenység monopóliuma Mia Hansen-Løve
KORTÁRS DALLAMOK: FILMMUSICAL
• Alföldi Nóra: „Evvel a dalban mondom el” Művészfilmes musicalek
• Varró Attila: Színes nyomor New York-i musicalek
• Déri Zsolt: Szikraszilárdság The Sparks Brothers
• Vincze Teréz: Nyolc óra Beatles The Beatles: Get Back
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Méhek és földrengések Minimalista horror-zene
ANIMÁCIÓ
• Pauló-Varga Ákos: Terhelt viszonyok Primanima 2021
• Kránicz Bence: Toldi szelleme Jankovics Marcell: Toldi
TÉVÉSOROZATOK
• Hegyi Gyula: A múlt utóélete Orosz történelmi tévésorozatok
• Teszár Dávid: Adósrabszolgák viadala Hwang Dong-hyuk: Nyerd meg az életed
DOKU-ZÓNA
• Boronyák Rita: A szabadság színei Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál
• Bartal Dóra: Női terekben Beszélgetés Kőrösi Mátéval
• Margitházi Beja: Nem harcolni nem lehet Franz Böhm: Dear Future Children
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Trauma és bosszú Sitges
• Bakos Gábor: A képpé vált látvány Szolnok
KÖNYV
• Fekete Tamás: Alfred Hitchcock tizenkét élete Alfred Hitchcock bemutatva
• Endrényi Krisztina: Iustitia és a múzsák Film és jog a gyakorlatban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: A fóbia mögötti vágy Jane Campion: A kutya karmai közt
KRITIKA
• Baski Sándor: Kapcsolatok Oslóban Joachim Trier: A világ legrosszabb embere
• Fekete Tamás: Kiskarácsony Tiszeker Dániel: Nagykarácsony
• Gyenge Zsolt: Önző férfiak Beszélgetés Lőrincz Nándorral és Nagy Bálinttal
MOZI
• Rudas Dóra: Az örökbeadás
• Gyenge Zsolt: Legjobb tudomásom szerint
• Bárány Bence: Richard király
• Pozsonyi Janka: Aline – A szerelem hangja
• Kovács Kata: Mézes szivar
• Huber Zoltán: Családi testcsere
• Benke Attila: Az oltalmazó
• Kovács Gellért: A Gucci-ház
• Herczeg Zsófia: Encanto
STREAMLINE MOZI
• Roboz Gábor: Az apa
• Baski Sándor: Rajongás
• Huber Zoltán: Stillwater
• Pethő Réka: Louis Wain
• Lichter Péter: A világítótorony
• Nagy V. Gergő: A dicsőség órája
• Varró Attila: A hazug lány
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

Louis Wain

Pethő Réka


The Electrical Life of Louis Wain – amerikai, 2021. Rendezte: Will Sharpe. Írta: Simon Stephenson. Kép: Erik Wilson. Zene: Arthur Sharpe. Szereplők: Benedict Cumberbatch (Louis), Claire Foy (Emily), Andrea Riseborough (Caroline), Toby Jones (Ingram). Gyártó: Shoebox SunnyMarch. Forgalmazó: Amazon Prime. Feliratos. 111 perc.

 

A portré nem csak a képzőművészetben, de filmen is népszerű műfaj, igazán izgalmassá azonban akkor válik, ha nem csak életrajzi események mozgóképes felmondása, hanem egy alkotó víziója az általa bemutatott karakterről. A legtöbb író, rendező ott hibázza el, hogy megpróbál objektív lenni egy olyan műfajban, ahol ez eleve lehetetlen. Egy olyan személyiség filmes portréjának megrajzolásakor, akit művei, munkássága alapján ismerünk, nem élete eseményei bemutatásával ismerhet meg a néző, hanem azáltal, ahogy ezt a rendező interpretálja, megpróbálva képet alkotni, milyen ember is lehetett, akit ábrázol.

Will Sharpe, a Louis Wain író-rendezője kiemelkedő teljesítményt nyújtott ezen a területen, alkotása mind hangulatában, mind képi világában, színeivel és zenéjével tárja elénk a világot, ami a művész, Louis Wain fejében (akár) lejátszódhatott. A főhős a világban helyét nem találó, kiemelkedő rajztehetséggel rendelkező alkotó, akit szétfeszít széles érdeklődése és személyiségzavara. Nyugvópontra szerelmében talál, ám feleségét, Emilyt nagyon hamar elveszíti, élete innentől pedig egyre inkább távolodik a valóságtól – amit a film vizualitása gyönyörűen követ le. Emily betegsége során egy macskát fogadnak örökbe, felesége halála után pedig Wain számára ez az állat válik szerelmük és közös életük szimbólumává. Így kezd kizárólag macskás képek festésébe, és válik népszerűvé.

Benedict Cumberbatch, aki már rutinos különc zsenik megformálásábanStephen Hawking, Alan Turing, Thomas Alva Edison is életre kelt már a filmvásznon alakításában – ezúttal is remek választás az autisztikus, zavart művész szerepére. Wain élettörténete, amely magánnyal, fájdalommal, meg nem értettséggel és elismertsége ellenére – üzleti érzék híján – anyagi nehézségekkel teli, végtelenül szomorú és megrendítő alkotássá teszi Sharpe művét. Egy olyan férfit ábrázol, aki – ahogy felesége is megértette vele – képes meglátni a világban a szépet és át is tudja ezt adni, örömet szerezve másoknak, ő maga azonban soha, egyetlen pillanatra nem boldog többé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/01 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15216