KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
   2022/január
MAGYAR PANTHEON
• Tompa Andrea: Meztelen arccal Törőcsik Mari a színpadon
• Kelecsényi László: „Csoda, hogy élek” Beszélgetés Törőcsik Marival
KÖZÖSSÉGI MÉDIA
• Soós Tamás Dénes: A fogyasztók öntudatra ébredése Kerekasztal-beszélgetés a közösségi médiáról
• Kovács Gellért: Farkas a cseten Csapda a neten
• Sós Áron Árpád: A social media hatalma Clickbait
ÚJ RAJ
• Bartai Dóra: Az érzékenység monopóliuma Mia Hansen-Løve
KORTÁRS DALLAMOK: FILMMUSICAL
• Alföldi Nóra: „Evvel a dalban mondom el” Művészfilmes musicalek
• Varró Attila: Színes nyomor New York-i musicalek
• Déri Zsolt: Szikraszilárdság The Sparks Brothers
• Vincze Teréz: Nyolc óra Beatles The Beatles: Get Back
FILM + ZENE
• Pernecker Dávid: Méhek és földrengések Minimalista horror-zene
ANIMÁCIÓ
• Pauló-Varga Ákos: Terhelt viszonyok Primanima 2021
• Kránicz Bence: Toldi szelleme Jankovics Marcell: Toldi
TÉVÉSOROZATOK
• Hegyi Gyula: A múlt utóélete Orosz történelmi tévésorozatok
• Teszár Dávid: Adósrabszolgák viadala Hwang Dong-hyuk: Nyerd meg az életed
DOKU-ZÓNA
• Boronyák Rita: A szabadság színei Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál
• Bartal Dóra: Női terekben Beszélgetés Kőrösi Mátéval
• Margitházi Beja: Nem harcolni nem lehet Franz Böhm: Dear Future Children
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Trauma és bosszú Sitges
• Bakos Gábor: A képpé vált látvány Szolnok
KÖNYV
• Fekete Tamás: Alfred Hitchcock tizenkét élete Alfred Hitchcock bemutatva
• Endrényi Krisztina: Iustitia és a múzsák Film és jog a gyakorlatban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: A fóbia mögötti vágy Jane Campion: A kutya karmai közt
KRITIKA
• Baski Sándor: Kapcsolatok Oslóban Joachim Trier: A világ legrosszabb embere
• Fekete Tamás: Kiskarácsony Tiszeker Dániel: Nagykarácsony
• Gyenge Zsolt: Önző férfiak Beszélgetés Lőrincz Nándorral és Nagy Bálinttal
MOZI
• Rudas Dóra: Az örökbeadás
• Gyenge Zsolt: Legjobb tudomásom szerint
• Bárány Bence: Richard király
• Pozsonyi Janka: Aline – A szerelem hangja
• Kovács Kata: Mézes szivar
• Huber Zoltán: Családi testcsere
• Benke Attila: Az oltalmazó
• Kovács Gellért: A Gucci-ház
• Herczeg Zsófia: Encanto
STREAMLINE MOZI
• Roboz Gábor: Az apa
• Baski Sándor: Rajongás
• Huber Zoltán: Stillwater
• Pethő Réka: Louis Wain
• Lichter Péter: A világítótorony
• Nagy V. Gergő: A dicsőség órája
• Varró Attila: A hazug lány
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Animáció

Primanima 2021

Terhelt viszonyok

Pauló-Varga Ákos

A Primanima Elsőfilmes Animációs Fesztivál programjának gerincét a személyes történeteket elmesélő rajzolt dokumentumfilmek adták.

 

A 2021-ben minieseményként megrendezett Primanimán a dokumentumfilm felé közeledés nemzetközi trendje mellett a líraibb rövid etűdök között is kevesebb volt az általános érvényű, társadalomkritikus darab. Piotr Milczarek Eső című alkotása a kevés kivétel egyike. A rendező szatirikus szuperhős-sztorit vitt vászonra, mely a kollektív tudat és a csordaszellem kérdését boncolgatja. A sokemeletes irodaházban inkognitóban irodistaként dolgozó hős megmenti az épület tetejéről leugró kollégáját, ám ezt követően egyre több munkavállaló kezd extrémsportot űzni a halálugrásból tudván, hogy a köpenyes megváltó úgyis a segítségükre siet. Milczarek minimalista műve így a társadalmi felelősségvállalás hangsúlyozása mellett a tömegpszichózis kritikáját is megfogalmazza. A brit Tony Auberg ennél pesszimistább. A három perces Rakás nagy ívű, lesújtó gondolatfutam a civilizáció “fejlődéséről”. A pompás 3D-animációval megvalósított alkotás az iparosodás előtti időktől indulva mutatja be az emberiség történetét. A rakás alja a földművelés korai szakaszát idézi meg, majd felfelé indulva a városodás és a tömegtermelés megjelenésén át egy disztópikus, technika által uralt közegbe érkezünk. A film szinte észrevétlenül visz át a közeli, majd a távolabbi jövőbe, mely az ember elmagányosodását, túltelítődését és fásultságát, bolygónk kizsákmányolását ígéri. Az egybeállításos mű fő tézise, hogy a rohamtempójú fejlődéssel az emberiség önnön vesztébe halad.

A 2021-es Primanima személyes hangvételű animációinak többsége női történetet mesélt el. Az Inès egy abortuszdráma, melyben a címszereplő dilemmája – alávesse-e magát a beavatkozásnak – ólomsúllyal nehezedik a nézőre. Elodie Dermange diplomafilmje a nehéz döntés meghozatala előtti utolsó pillanatokat ábrázolja: a címszereplő az őt segítő édesanyja érkezéséig még egyszer átgondolja a helyzetet. Dermange egyszerű, mégis kifejező szimbólumokat használ, melyek által úgy lesz egyértelmű a szereplők által emlegetett “döntés” tétje, hogy egyetlen szó sem hangzik el, mely az abortuszra utalna. A rendező látomásszerű képekben enged bepillantást a főhős csapongó gondolataiba, az asszociatív montázsok megrázó utazásra invitálnak. A Bennem animációs dokumentumfilm főhőse, Anna már az abortuszt követően számol be az élményeiről. Maria Trigo Teixeira ötpercesének velejét ez a dokumentarista narráció adja. Treixeira bár minimalista képekkel dolgozik, kreatív és bátor, sőt, gyakran sokkoló áttűnésekkel tárja fel a néző előtt a főszereplő lelki és testi gyötrelmeit. Kórházi vizsgálóasztal alakul át számítógép-billentyűvé, gyerekcsúszda transzformálódik női testtájjá, sőt, a nőgyógyászati vizsgálat képei is megelevenednek, miközben Anna részletekbe menően mesél.

Szintén a testiség felől közelít a Hús című doku, melyben öt, különböző életkorban lévő nő vall az őket érintő problémákról. Camila Kater kevert technikájú animációja a hús sütésének ötféle módját (Rare, medium rare, medium, medium well, well done) használja vezérmotívumként. Ezek jelölik a különféle életszakaszokat a kamaszkortól az idős évekig. A főszereplők nyíltan beszélnek a saját testükhöz fűződő ellentmondásos viszonyukról az első menstruációtól kezdve a terhességen át a menopauzáig. A Hús remekül szerkesztett, meglepően intim és szókimondó alkotás, mely tabuként kezelt, mégis mindennapi problémákra hívja fel a figyelmet. Hasonlóan bátor vállalás a Csak egy srác című animációs dokumentumfilm, mely a toxikus viszonyok lélektanába enged betekintést. Három nő, köztük az alkotó, Shoko Hara, kendőzetlenül vallanak arról, hogyan estek szerelembe egy bestiális sorozatgyilkossal, Richard Ramirezzel. A rendező nem finomkodik, filmjében nemi szervek emelkednek képi metaforává, de ejakulációt is látunk, miközben a nők a pszichopata Ramirez iránt táplált gyengéd érzéseikről beszélnek. A Csak egy srác negyedóra leforgása alatt a bántalmazó kapcsolatok poklának legmélyebb bugyrait járatja meg a befogadóval.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2022/01 33-34. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15196