Magyar MűhelyNemek és etnikumok terei a magyar filmbenKisebbségek találkozásaiSzíjártó Imre
Tanulmánykötet a „romaképkészítéstől” a Saul fiáig.
Egy sokszerzős, kötet- és
fejezetcímekkel ugyan egységbe foglalt, de mégiscsak többféle megközelítést
alkalmazó kötet könnyen elsüllyed a könyvespolcokon, főleg, ha
konferenciakiadványról van szó. A feledést ezek a kiadványok úgy kerülhetik el,
illetve az egyes olvasók csupán alkalmi és korlátozott érdeklődését úgy
tarthatják fenn és terjeszthetik ki nagyobb eséllyel, ha az adott kötet
valamiféle sorozatba illeszkedik, és a szerkesztői (Győri Zsolt és Kalmár
György) gondoskodnak az egységes megjelenésről valamint a koncepcióbeli
folytonosságról. Ilyen szépen gondozott, ugyanakkor átgondolt vállalkozás a Zoom – A kortárs filmtudomány kulcskérdései
című sorozat. A Zoom a filmről való
gondolkodás debreceni műhelyének eredménye – a konferenciák és kötetek azt is
megmutatják, hogy a műhelynek a regionálison túli, országos és nemzetközi
kisugárzása van: a konferenciarésztvevők és a szerzők belső köre debreceni és
kolozsvári kötődésű, de képviselteti magát az ELTE, az SZFE, a szegedi és az
egri egyetem valamint a Magyar Képzőművészeti Egyetem is.
Érdemes
felidézni az egyébként a debreceni anglisztika kereteiből kinőtt műhely korábbi
eredményeit. A Zoom 2012-ben indult
Kalmár György Testek a vásznon (Test, film, szubjektivitás) című
kötetével, Győri Zsolt Szerzők, filmek,
kritikai-klinikai olvasatok című önálló munkája pedig 2014-ben jelent meg.
Ők ketten szerkesztőként immár három kötetet jegyeznek: 2013-as a Test és szubjektivitás a rendszerváltás
utáni magyar filmben, 2015-ös a Tér,
hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben, újonnan pedig a Nemek és etnikumok terei a magyar filmben
című gyűjtemény jelent meg.
A
szerkesztők bevezetőjükben az egyes tanulmányokat fejezeteknek hívják, érdemes
tehát felhívni az olvasók figyelmét a kötetet egységben tartó fő szálakra. A
tanulmányok tehát azt vizsgálják, hogy a bennük szóba hozott filmek miféle
képet nyújtanak a nemi és etnikai kisebbségekről – a reprezentáció illetve a
társadalom egyes csoportjairól és jelenségeiről szóló konstrukciók kérdése
tudományközi megközelítéseket feltételez. A tanulmányok legerősebb vonulata a
román-magyar kulturális érintkezések vizsgálata. Virginás Andrea, Bíró Emese,
Botházi Mária és Kassay Réka írása többnyire magyar-román koprodukcióban
készült játékfilmekben azt vizsgálja, hogy miként jelennek meg bennük traumákat
megélt nők. Erdélyi helyszíneken játszódó filmekkel foglalkozik Király Hajnal
tanulmánya (A női és az etnikai identitás
nyelvi performanciái a kortárs magyar filmben) illetve Záhonyi-Ábel Márk A térhasználat nemi és etnikai vonatkozásai
az 1940 és 1944 között készült Erdélyben játszódó magyar játékfilmekben
című munkája. Ugyancsak román vonatkozású Szabó Éva szövege az Aglajáról. Az írásokban alkalmazott
módszertani sokszínűséget jelzi, hogy Virginás Andrea szerzőtársaival női
alkotókkal készült interjúk anyagából dolgozik, míg Király Hajnal az etnikai
identitás kérdéseit nyelvi és kulturális megnyilvánulásokban vizsgálja, azaz
szövegeket elemez.
A
további erős témakörök közül kiemelhetjük a romák ábrázolását, a kifinomult
képelemzői módszerrel dolgozó Pócsik Andrea (tanulmánya A romaképkészítés /an/archeológiája. Berlin 1932/2016), Kalmár
György és Bülgözdi Imola írásai képviselik ezt a vonalat (utóbbi tanulmánya Csokonai Lili: a női hang és az egyéni
autonómia kérdése Esterházy regényében és filmadaptációjában címet viseli)
és a Budapest-tematikát (Margitházy Beja és O. Réti Zsófia munkái). A filmek
közül a szerzők kiemelt figyelmet szentelnek a Szenvedélynek (Benke Attila) A Falusi
románcnak (Feldmann Fanni) és a Saul
fiának (Zemlényi-Kovács Barnabás), míg Stőhr Lóránt a határ filmes
megjelenítéséről, Tóth Zoltán János a magyar vígjátékokról beszél Reflexiók a férfiszerepekről és a szerelem
gazdaságtanáról a magyar romantikus komédia kapcsán című tanulmányában.
A
fentiekben említettük Deák Krisztina, Bódis Kriszta és Sólyom András egy-egy
filmjét, mert az ő tevékenységüknek egész tanulmányt szentel a kötet. Hajdu
Szabolcs Bibliothèque Pascalja,
Cristian Mungiu filmjei, Bollók Csaba Iszka
utazása című filmje vagy a Varga
Katalin balladája (Peter Strickland) ugyancsak többször felbukkan – ezek a
filmek jelzik azt a kapcsolatrendszert, amelyet a kötet magyar-román,
anyaországi-erdélyi viszonylatokban elemez nem csak a kortárs filmekben, hanem
a második világháború időszakában készült alkotásokban is. A Budapest-tematikát
a Nekem Budapest, a Pizzás, a Jött egy busz, a Papírrepülők
és a Couch surf jeleníti meg, illetve
alapos elemzést kapnak Dobray György K-filmjei.
A dokumentumfilmesek közül Papp Gábor Zsigmond, Szalay Péter, Almási Tamás,
Litauszki János munkái szerepelnek a kötetben.
Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 0 átlag: - |
 |
|
