KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Papírmozi

Bayer Antal

Fazekas kétszer


Fazekas Attilának kifejezetten jó éve volt 2012-ben. Folytatásokban megjelent egy újabb hosszú képregénye a Fülesben, és most először bekövetkezett az, amit oly sokan szerettek volna régóta: a történet a befejezése után alig pár hónappal már kapható önálló kiadványban. Ráadásul nem is akármilyen kivitelben, hanem az eredeti közlésnél jóval nagyobb méretben, kiszínezve, kibővítve, keménykötésben.

Valljuk be, a hazai képregénypiac ismeretében nem kis bátorságra volt szüksége a kiadónak, hogy bevállalja a francia album formátumot. Gondolom, úgy érezték, a Hunyadi-regényfolyam sikere elég erős hátteret biztosít ahhoz, hogy a maga a szerző, Bán Mór által adaptált képregény is sikert arathasson. Talán az is hozzájárult ehhez a merész döntéshez, hogy úgy tudjuk, rövidesen film készül a történetből. Jó lenne remélni, hogy A hajnalcsillag fénye fordulópontot jelez a képregénykiadásban.

Bán és Fazekas képregénye történelmi fikció, főszereplője az írói szándék szerint amolyan „magyar szuperhős”, és ha továbbgondoljuk ezt az analógiát, az első epizód Hunyadi János „titkos eredettörténete”. Ebből már lehet is sejteni, hogy bár a szerzők alaposan utána olvastak a dolgoknak, és bizton hihetjük, hogy a díszletek, jelmezek és fegyverzetek teljesen korhűek, a Hunyadi képregény semmiképpen sem helyettesíti a történelemkönyveket. Már csak azért sem, mert a Hunyadiak riválisaként, és egyben „szupergonoszként” színre lépő Vlad herceg (akinek a szeme sem áll jól) esetében egyáltalán nem világos, hogy kiről van szó, illetve ugyanazt a személyt látjuk-e a történet elején és végén, közel ötven év távlatában. Ugyancsak inkább a tankönyvekhez utalnám azokat, akik kort meghatározó feudális rendszer lényegének és a magyar hűbéri viszonyok diszfunkcióinak, valamint az egyház szerepének legalább a megemlítését hiányolják a történet hátteréből.

Abban ugyanakkor nem látok különösebb gondot, hogy a fiatal Hunyadit szerelmi bánata miatt tivornyázó, hirtelen haragú, vérbő férfiúnak ábrázolják – bár feltehetően lesz olyan olvasó, aki nem teljesen érti, miért tartották szükségesnek a szerzők valamennyi női szereplő formás kebleinek és hátsó felének a megmutatását.

És ezzel még nincs vége Fazekas Attila jó évének. Egy lelkes társaság hosszú előkészítő munkájának köszönhetően sikerült elérni, hogy az 1980-as években az akkori hazai filmforgalmazó által engedély nélkül, reklámcélból elkészíttetett Star Wars-képregények kiegészüljenek az eredeti trilógia harmadik részével. Igaz, a Lucasfilm kizárólag klubkiadványként hagyta jóvá a projektet, de az igazi rajongók hatalmas lelkesedéssel fogadták a hírt, hogy Fazekas közel harminc év után valóra válthatta régi álmát. A történet első része ősszel jelent meg, a második márciusra várható, szigorúan 500-ra limitált példányszámban.

Hunyadi: A hajnalcsillag fénye. Színes, keménytáblás, 80 oldal. Kiadó: Gold Book.

A Jedi visszatér, 1. rész. Fekete-fehér, irkafűzött, 30 oldal. Kiadó: Magyar Star Wars Klub

 

Japán csajok mesélnek

 

„Egyke” kötetek tekintetében nem kényeztetnek el minket a hazai mangakiadók. A MangaFannak történetesen ez a második az Élni (Alive) után. Persze, arról a szóról, hogy „manga”, a többségnek 10-20-50 kötetes sorozatok jutnak az eszébe, de mivel az elmúlt pár év alatt kiderült, hogy a magyar piac felvevőképessége véges, talán most már jobbak az esélyei a rövidebb szériáknak, illetve az ilyen egyedi kiadványoknak.

A kötet a négy hölgyből álló Clamp csapat munkásságának a korai szakaszából származik, eredetileg 1992-ben jelent meg. A rövid romantikus-tragikus történetekhez az alkotók elmondása szerint a hagyományos japán mesemondási módból merítettek ihletet. A mesék – lényegében drámai monológok – nem a hóistennőről szólnak, hanem vele kapcsolatosak, hozzá köthetők, akár tőle is halhatnánk őket: a három történetet összefűzik a közös motívumok, a szerelem, a hűség, a magány, a halál. Rövidségükből kifolyólag szereplőiket éppen csak megismerjük, de ez elegendő ahhoz, hogy átérezzük sorsukat, félelmeiket, vágyaikat.

A hóistennő meséi (Shirahime Syo). Fekete-fehér, puhafedeles, 126 oldal. Kiadó: MangaFan.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 53-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11333