KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Hadak útján

Varró Attila

War Horse – amerikai, 2011. Rendezte. Steven Spielberg. Írta: Michael Morpurgo regényéből Lee Hall, Richard Curtis. Kép: Janusz Kaminski. Zene: John Williams. Szereplők: Jeremy Irvine (Albert), Peter Mullan (Narracott), Niels Arestrup (Nagyapa), Tom Hiddleston (Nicholls). Gyártó: Dreamworks / Reliance Entertainment / Amblin Entertainment. Forgalmazó: Szinkronizált. 146 perc.

Tekintve, hogy Steven Spielberg filmjei jóformán kivétel nélkül gyermekeknek készülnek (csupán az életkor változik tíz évtől harmincig), a rendezőtitán régi adósságot törleszt célközönsége felé, amikor lélekemelő családi filmjei közé végre felvette az állatos típust is – méghozzá mindjárt a legnemesebb fajtát jelentő lómozit választva. A Michael Morpurgo szívmelengető gyerekregényből íródott Hadak útján azonban nem éri be egy újabb ügetőmesével: Spielberg figyelmét feltehetően az a rendhagyó műfajpárosítás kelthette fel, amelynek másik tagja a mester művészi kvalitásait legeredményesebben kamatoztató háborús dráma – a címszereplő harci mén ugyanis az első nagy világégés front-borzalmain átgaloppozva jut vissza devoni kisgazdájához, útba ejtve brit lovassági ezredet, francia tanyát, német tüzérségi igát (sőt az orosz hússalátától is csak egy hajszál választja el a finálé mészárszéki árverésén).

A Hadak útján klasszikus hollywoodi csataló, a fajta szokott erényeivel és hibáival (előbbiek élén a remek párbeszédek, utóbbiak alja a kínos didakszis), mindössze digitális palettája és kiváló kortárs színészekből verbuvált gárdája különbözteti meg bármely hatvan éve készült álomgyári iparosmunkától. Spielberg ugyanakkor szakít a telivér-zsáner hagyományaival és kamaszfigurája mellé nem kötelező anyapótlékként helyezi a lóprotagonistát (Black Stallion, Casey’s Shadow), a történet inkább a fivér-motívumot vezeti végig, újabb és újabb verziókat kínálva tükörképként különféle bajtárs- és testvérpárok formájában. A film egyetlen bravúros szerzői pillanata mégsem ennek, hanem az életmű kezdetétől jelenlévő állat/gép párhuzamnak köszönhető (a Párbaj kamionjától a Cápa és Jurassic Park monstrumain át az A.I. robotmackójáig): a sáncok közti senkiföldjén rekedt paripáért folyó brit-német vitából a regény kedélyes eszmecseréjéhez képest Spielberg feszült mentőakciót farag, ahol a két ellenséges baka közös erőfeszítéssel próbálja kiszabadítani a szögesdrótokba csavarodott állatot, ami a legapróbb rossz mozdulattól is öngyilkos pánikba törhet ki. Néhány lebilincselő percre mintha csak a Bombák földjén járnánk: keserű háborús dráma, torokszorító izgalom és megindító humánum olvad harmonikus egységbe – hogy aztán a bombasztikus spielbergi pátosz hamarosan hatástalanítsa néhány könnyfakasztó közelképpel és bazári naplementével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10977