KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

      
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret

Álmodni fényes nappal

Vajda Judit

A film varázslatos kezdeteiről gyerekeknek – vagyis mindannyiunknak.

A leleményes Hugo Cabret az elsősorban (vagy legalábbis gyakrabban) mesekönyv-illusztrátorként tevékenykedő amerikai író, Brian Selznick legismertebb, 2007-es alkotása. Habár a mű alapvetően egy tizenkét éves árva kisfiú története, mégis ezer szállal kapcsolódik a mozihoz, a filmezés hőskorához (nem is csoda, hogy film készült belőle). Selznick munkájában – aki nem mellesleg a legendás producer, David O. Selznick távoli rokona – a film felől érkező ihlet direkt és finomabb utalások formájában is megtalálható. A mese egy pontján például a főhős látogatást tesz a francia Filmakadémia könyvtárában, de ami még ennél is fontosabb: a történet egyik központi figurája Georges Méliès (Utazás a Holdba, Az ördög 400 csapása) francia némafilmrendező – A leleményes Hugo Cabret az ő élete és munkássága előtti tisztelgésként is felfogható. De nem feledkezhetünk el arról az apróságról sem, hogy a cselekmény nagyrészt egy párizsi pályaudvaron bontakozik ki. Mivel a kötetben konkrétan is megemlítik, nem nehéz minderről A vonat érkezése című Lumière-ősfilmre asszociálni.

Az asszociációk sorának pedig ezzel nincs vége. „Sokan gondoltuk úgy, hogy [a mozi] a varázslat vadonatúj formája...” – olvasható a könyvben. Ennek megfelelően a mű tele van furmányos szerkezetekkel, bűvész- és kártyatrükkökkel, és kiemelt szerep jut egy varázslóköpenynek is, mely Mélièshez is szorosan kapcsolódik. Talán ennél is hangsúlyosabb részlet, hogy a Hugo írója a befogadás tekintetében is arra biztat minket, hogy mozgóképes alkotásként fogjuk fel könyvét („...szeretném, ha elképzelnéd magad, ahogy a sötétben ülsz, mint a moziban, egy film kezdete előtt. A vásznon hamarosan felkel majd a Nap, a kamera [...] közelíteni kezd egy pályaudvar épületére [...], és te vele együtt suhansz át az ajtókon [...]. Egyszer csak észreveszel egy fiút [...]. Kövesd, mert ő Hugo Cabret.”).

A filmes befogadásban pedig az is segíti az olvasót/nézőt, hogy A leleményes Hugo Cabret tele van rengeteg egész oldalt (sőt oldalpárt) betöltő, önállóan is működő, finom, részletes, fekete-fehér (!) grafikával. Ezek közül nem egy sorozat fázisonként mutat be egy-egy kulcsfontosságú történést, azaz mozgóképet imitál.

Ennek ellenére épp a slusszpoén, egy csodálatos önreflexív mozzanat az, amit – hihetetlen, de – a film verzió nem képes visszaadni. Selznick műve azonban végeredményben mégis a mozi varázslatos kezdeteiről beszél, mesés jellegénél fogva gyerekeknek – azaz mindannyiunknak, hisz mind újra gyerekké válunk, ha filmekről van szó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 50-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10947