KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/február
PSZICHOMOZI
• Hirsch Tibor: Kalandok a Sors Könyvében Mesefilmterápia – 1. rész
• Margitházi Beja: Egy asszony meg a fia Beszélnünk kell Kevinről
• Pintér Judit Nóra: A sötét érzelmek iskolája Iskolai ámokfutók
KÉMHÁBORÚ
• Sepsi László: Kémek a Köröndön John le Carré ügynökei
• Nevelős Zoltán: Figurák a táblán Suszter, szabó, baka, kém
• Ardai Zoltán: A szochaza védelmében K-európai kémtörténetek
• Ruprech Dániel: Kémek, akik Bogárral jártak NDK spionok
KEROUAC
• Szalay Dorottya: Az élet lüktetése Jack Kerouac filmen
SHERLOCK HOLMES
• Varró Attila: A bűn hálójában Korunk Sherlock Holmes-a
• Roboz Gábor: Az eltűnt álmok nyomában Sherlock Holmes nevében
KEN RUSSELL
• Varga Zoltán: A zenerajongó látnok Ken Russell paradoxonai
• Hubai Gergely: Szabad adaptáció Ken Russell zeneszerző-trilógiája
SKOLIMOWSKI
• Nagy V. Gergő: Ezerarcú kívülálló Jerzy Skolimowski
FILMEMLÉKEZET
• Kóbori Sarolta: Brazil magyarok Adalberto Kemény és Rodolfo Rex Lustig
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 3. rész
ANIMÁCIÓ
• Lovas Anna: Animált gyászterápia Anilogue
• Varga Zoltán: A macska tudja csak… Macskanimációk
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Álmodni fényes nappal Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret
• Hlavaty Tamás: Méliès utolsó megkísértése Martin Scorsese: A leleményes Hugo
KRITIKA
• Baski Sándor: Kesztyűs kézzel A Vaslady
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
KRITIKA
• Kolozsi László: Ez itt a Fincher helye A tetovált lány
MOZI
• Kolozsi László: Aztán mindennek vége
• Vincze Teréz: Üvöltő szelek
• Pintér Judit: Az élet négyszer
• Vajda Judit: Életrevalók
• Sepsi László: Géppisztolyos prédikátor
• Pápai Zsolt: Vörös Hadsereg Frakció
• Tüske Zsuzsanna: Muppetek
• Varró Attila: Hadak útján
• Pálos Máté: A szerelem művészete
• Baski Sándor: A legsötétebb óra
DVD
• Nagy V. Gergő: Felettünk a föld
• Pápai Zsolt: Szalmakutyák
• Tosoki Gyula: Bárcsak
• Pápai Zsolt: 30 perc, vagy annyi se
• Czirják Pál: Mephisto
• Géczi Zoltán: Az erdő foglyai
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Üvöltő szelek

Vincze Teréz

Wuthering Heights – brit, 2011. Rendezte: Andrea Arnold. Írta: Emily Brontë regénye alapján Olivia Hetreed. Kép: Robbie Ryan. Szereplők: Kaya Scodelario (Catherine), James Hawson (Heatcliff), Oliver Milburn (Linton), Nichola Burley (Isabelle). Gyártó: Hanway Films / Ecosse Films / Film4. Forgalmazó: Cirko Film kft. Szinkronizált. 129 perc.

Emily Brontë romantikus szenvedélyeket megéneklő klasszikusa gyakori visszatérő a filmvásznon. Ahogy az a „kötelező olvasmányokkal” lenni szokott, általában két okból adaptálják. Egyrészt időről-időre a filmkészítés éppen fennálló konvencióinak megfelelően (korszerűen, sztárokkal) illik elmesélni a történetet a széles közönség számára. Másrészt a klasszikusok általában nem véletlenül váltak azzá, tehát bennük olyan tartalom rejtőzik, mely a közönség és a (film)alkotók fantáziáját is újra és újra képes megmozgatni – az örök témától elragadtatott, egyedi víziót teremtő művészfilmes adaptációk tartoznak ide. Az Üvöltő szelek mozifilmes változatai közül az első csoportban versenyez William Wyler becsületes hollywoodi sztenderdje 1939-ből, illetve a legutóbbi „olvasást helyettesítő” 1992-es változat Juliette Binoche-sal és Ralph Fiennes-szal. A második típusban is jelentős indulókat találunk Luis Buñuel latinos temperamentumú kommerszétől (Abismos de pasión, 1954) Jacques Rivette művéig (Hurlevent, 1985).

Az Andrea Arnold rendezésében elkészült 2011-es darab határozottan szerzői felfogású művészfilm. Arnold koncepciójában a romantikus regény misztikumát felváltja az anyagi világ szinte tapintható, szagolható és hangokkal, zajokkal teli (de szinte dialógus nélküli) súlya, burjánzása – miközben Arnoldék a tárgyi és természeti környezet lehető legpontosabb megidézésére törekedtek. Az érzelmek kibeszélése helyett az érintések, a testi nyersesség, helyenként az önpusztító brutalitás fejezi ki a lélek elkeseredett dühét (ezzel összhangban a felnőtt Heathcliff szerepében az amatőr James Howsont nem annyira szerepet alakítani, mint inkább cselekedni látjuk). Ennek a megoldásnak azonban van egy kétségtelen hátulütője: a verbálisan végletekig lecsupaszított elbeszélés, a fűben, fában, virágban elgyönyörködő, kézikamerával rögzített képek árama, a patakzó eső moraja a néző számára valóban zsigeri élményeket közvetít, miközben a két főhős közötti mágikus lélektani viszonyról, a végzetes és dühöngő erejű szerelemről végül mindannyian azt gondolunk, amit akarunk, mert a rendező erről nem tud vagy nem akar beszélni. Különösen a szerelmesek felnőttkorát bemutató második részben feltűnő ez a hiány, mert a film gyermekkort ábrázoló első felében a bontakozó vonzalom még jól elbeszélhető pusztán az érintések nyelvén – a későbbiekben azonban nagyon hiányzik valamivel több lélektani kidolgozottság a kavargó érzelmek kibogozásához. Úgy tűnik, mintha Arnold csak sajátos szerzői stílusával díszítette volna fel a regény bizonyos motívumait, miközben nem teremtett az Üvöltő szelekről sajátos szerzői olvasatot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/02 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10971