KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

         
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/február
FILM / SZÍNHÁZ
• Gelencsér Gábor: Filmszínpad Mozi a színházban
• Muhi Klára: A hazug nagymama meg a többiek Apacsok
VARGAS LLOSA
• Ardai Zoltán: Buja, kényes, hideg Mario Vargas Llosa-adaptációk
BUNUEL
• Szabó Z. Pál: „Az aranykor” mítosza Dalí és Buñuel kapcsolata
• Tornai Szabolcs: Szürrealista előgyakorlatok az éberséghez Luis Buñuel
JOHN WAYNE
• Varga Dénes: A vadnyugat hercege John Wayne és a hatvanas évek
• Nevelős Zoltán: Karakán emberek A félszemű
ARONOFSKY
• Szabó Ádám: Őrjítő vágy Darren Aronofsky
• Kovács Kata: Pszichobalett Fekete hattyú
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Kétdimenziós manőverek Anilogue
• Margitházi Beja: Animáció, nem imitáció Sylvain Chomet: Az illuzionista
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A bennem élő gyilkos Dexter-sorozat
• Kemenes Tamás: Alpári unalom Való Világ 4.
• Deák Dániel: Veszteni tudni kell 40 milliós játszma
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Titkok, hazugságok Torino
KÖNYV
• Vincze Teréz: Láttatni a láthatatlant Marc Vernet: A hiány alakzatai
• Harmat György: Iskola a papíron Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak
KRITIKA
• Báron György: Téli mese A vágyakozás napjai
• Gorácz Anikó: A kripli Miklauzic Bence: Éji séták és éji alakok
• Vajda Judit: Csernobil és Isaura Az ügynökök a Paradicsomba mennek
MOZI
• Baski Sándor: Emberek és istenek
• Schreiber András: Három majom
• Vincze Teréz: A király beszéde
• Vajda Judit: Egy jobb világ
• Forgács Nóra Kinga: Szerelem, pasta, tenger
• Tüske Zsuzsanna: Az utazó
• Alföldi Nóra: New York I Love You
• Sepsi László: Párizsból szeretettel
• Vörös Adél: A dilemma
• Kovács Marcell: Zöld Darázs
• Csillag Márton: Gulliver utazásai
• Varró Attila: Boszorkányvadászat
• Pápai Zsolt: Követés
• Czirják Pál: Sodrásban
• Alföldi Nóra: Felhangolva
• Tosoki Gyula: Az élők és a holtak
DVD
• Martsa András: Pedig olyan csendes ember volt…
MOZI
• Kovács Marcell: Inferno – Pokol
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A király beszéde

Vincze Teréz

The King’s Speech – brit, 2010. Rendezte: Tom Hooper. Írta: David Seidler. Kép: Danny Cohen. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Colin Firth (VI. György), Helena Bonham Carter (Elizabeth királynő), Geoffrey Rush (Logue), Guy Pearce (VIII. Edward). Gyártó: UK Film Council / See-Saw Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 118 perc.

A monarchikus berendezkedésnek egy filmes előnye biztos van: a királyi család tagjairól nagyszabású, Oscarra termett, a nemzeti határokon is túlnyúló közönség érdeklődésére is számot tartó filmek készíthetőek. Az angolok sorra remekül használják ki ezt a lehetőséget, hogy az utóbbi időből csak a 2006-os, A királynő című darabra utaljunk.

Jelen filmben II. Erzsébet édesapja, az 1936-ban királlyá koronázott VI. György (Colin Firth) áll a történet középpontjában. A főszereplő személye rögvest garantálná a nagyszabású történelmi dráma lehetőségét, hiszen VI. György trónra lépésekor a Föld lakosságának negyede felett urakodott, regnálása alatt üzent hadat a Brit Birodalom a hitleri Németországnak, és ő volt India és Írország utolsó uralkodója is. Azonban mindezen túl volt még egy tulajdonsága: Albert herceg (a későbbi VI. György) gyermekkorától fogva erőteljesen dadogott. A film e probléma köré szerveződik: hogyan birkózik meg az uralkodás terhével a férfi, aki nem is akart király lenni, s aki mindenek felett leginkább a nyilvános beszédtől retteg a rádióbeszédek és filmhíradók korában.

A dadogás elleni küzdelem, a bukott színészből beszédtanárrá avanzsált közrendű férfi és a királyi sarj közötti személyes kapcsolat alakulása, és ezen keresztül az angol monarchikus osztályberendezkedés igen érzékeny és szórakoztató ábrázolása áll a film centrumában. A páciens és a terapista barátsággá alakuló viszonyának hangsúlyozása teszi a filmet erőteljesen kamara jellegűvé: végig dominálnak a szűk belső terekben felvett jelenetek, melyek kifejezetten a színészi játék finomságaira alapoznak (külön kiemelendő Helena Bonham Cartert a király feleségének szerepében). A film tetőpontja azonban látványos történelmi drámákhoz is méltó, nagy hatású jelenet, melyben a király legyőzve saját korlátait rádióbeszédben jelenti be alattvalóinak, hogy a Birodalom hadban áll.

Jó lenne ellesnünk valamit az ilyen filmekből, hogy hogyan lehetne kevéssé hivalkodó, minőségi történelmi drámákat készíteni saját alapanyagainkból.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/02 53-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10524