KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/február
FILM / SZÍNHÁZ
• Gelencsér Gábor: Filmszínpad Mozi a színházban
• Muhi Klára: A hazug nagymama meg a többiek Apacsok
VARGAS LLOSA
• Ardai Zoltán: Buja, kényes, hideg Mario Vargas Llosa-adaptációk
BUNUEL
• Szabó Z. Pál: „Az aranykor” mítosza Dalí és Buñuel kapcsolata
• Tornai Szabolcs: Szürrealista előgyakorlatok az éberséghez Luis Buñuel
JOHN WAYNE
• Varga Dénes: A vadnyugat hercege John Wayne és a hatvanas évek
• Nevelős Zoltán: Karakán emberek A félszemű
ARONOFSKY
• Szabó Ádám: Őrjítő vágy Darren Aronofsky
• Kovács Kata: Pszichobalett Fekete hattyú
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Kétdimenziós manőverek Anilogue
• Margitházi Beja: Animáció, nem imitáció Sylvain Chomet: Az illuzionista
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A bennem élő gyilkos Dexter-sorozat
• Kemenes Tamás: Alpári unalom Való Világ 4.
• Deák Dániel: Veszteni tudni kell 40 milliós játszma
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Titkok, hazugságok Torino
KÖNYV
• Vincze Teréz: Láttatni a láthatatlant Marc Vernet: A hiány alakzatai
• Harmat György: Iskola a papíron Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak
KRITIKA
• Báron György: Téli mese A vágyakozás napjai
• Gorácz Anikó: A kripli Miklauzic Bence: Éji séták és éji alakok
• Vajda Judit: Csernobil és Isaura Az ügynökök a Paradicsomba mennek
MOZI
• Baski Sándor: Emberek és istenek
• Schreiber András: Három majom
• Vincze Teréz: A király beszéde
• Vajda Judit: Egy jobb világ
• Forgács Nóra Kinga: Szerelem, pasta, tenger
• Tüske Zsuzsanna: Az utazó
• Alföldi Nóra: New York I Love You
• Sepsi László: Párizsból szeretettel
• Vörös Adél: A dilemma
• Kovács Marcell: Zöld Darázs
• Csillag Márton: Gulliver utazásai
• Varró Attila: Boszorkányvadászat
• Pápai Zsolt: Követés
• Czirják Pál: Sodrásban
• Alföldi Nóra: Felhangolva
• Tosoki Gyula: Az élők és a holtak
DVD
• Martsa András: Pedig olyan csendes ember volt…
MOZI
• Kovács Marcell: Inferno – Pokol
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

John Wayne

A félszemű

Karakán emberek

Nevelős Zoltán

A Coen testvérek folytatják zsánerfilmes kalandtúrájukat: a gengszterfilm, a film noir után a western műfajában is maradandót alkottak.

A jellegzetes amerikai filmműfajok között megtett hosszú körutazás után jutottak el a Coen fivérek a westernhez, a leginkább amerikai műfajhoz, amely nélkül az egyetemes filmtörténet is elmesélhetetlen. Igaz, a 2007-ben bemutatott és négy Oscar-díjjal kitüntetett Nem vénnek való vidék már ezer szállal kötődött a vadnyugat tárgyi világához és mitológiájához, legújabb alkotásuk, A félszemű az első munkájuk, amely igazi westernnek tekinthető, sőt cselekménye már eleve része is a műfaj történetének. Charles Portis True Grit című regényének első, 1969-ben készült feldolgozása ugyanis azzal írta be magát a műfaj történelemkönyvébe, hogy a főszerepet alakító John Wayne, a vadnyugati filmek emblematikus sztárja ezért kapta meg első és egyetlen Oscar-díját hosszú pályája alkonyán.

A félszemű seriff – a magyar cím pontatlan, hisz a történetben lényeges, hogy hőse nem seriff, hanem szövetségi békebíró, akinek az indiánok területein is van joga eljárni – abban az időben született, amikor a western már rég elveszítette elsőségét a filmműfajok között, és az évente készülő kisszámú produkciók közül már csak azok érdemeltek figyelmet, amelyekben az alkotóknak sikerült valami eredeti mozzanattal gazdagítaniuk a sémákat. Henry Hathaway, a veterán hollywoodi mesterember filmje azzal a fajta humorral tűnik ki a sorból, amely parodizálja, ugyanakkor szerethetővé teszi a figurákat, ezáltal egyszerre lazítja, de meg is erősíti a néző kapcsolatát a vadnyugat filmes mitológiájával. John Wayne alakítása is ebben az összefüggésben érdemelte ki az Oscart, egyrészt kifigurázza a bárdolatlan, erőszakos és alkoholista vadnyugati hős figuráját, másrészt felmutatja jellembeli értékeit, olyan embert formál meg, akire hibái ellenére a bajban mindig lehet számítani, és aki könnyedén az életét is kockára teszi, ha arra van szükség.

Ez az egyszerre megkérdőjelező és megerősítő technika, a mítoszrombolás és ugyanakkor a mitológia továbbépítése pontosan az, ami Coenék munkásságát leginkább jellemzi, gondoljunk csak A halál keresztútján (gengszterfilm), Az ember, aki ott se volt (film noir) vagy épp a Kegyetlen bánásmód (screw-ball comedy) példájára. A félszemű esetében, miközben olykor szó szerinti hűséggel követik a regényeredetit és a korábbi filmadaptációt is, a humort jóval gazdagabb módon alkalmazzák, mint a Wayne-western alkotói.

Joel Coen úgy nyilatkozott, ez a film számukra elsősorban ifjúsági kalandtörténet. A cselekmény valódi középpontjában ugyanis egy bakfis lány, Mattie Ross áll, akinek apját megölte a csavargó Tom Chaney, aki aztán az indiánok földjére menekült. A talpraesett lány nem törődik azzal, hogy gyerekként senki sem akarja komolyan venni, akihez csak fordul; amit a fejébe vett – hogy Chaney-t elfogatja és felakasztatja –, abból nem enged. Felfogadja a legvérmesebb békebíró hírében álló Rooster Cogburnt, és ragaszkodik hozzá, hogy maga is részt vegyen a hajszában, amelyhez egy szintén Chaney-re pályázó texasi határvadász, LaBoeuf is csatlakozik. Mattie szerepében a 14 éves Hailee Steinfeld nemcsak állja a sarat a morcos útitársait játszó Jeff Bridgesszel és Matt Damonnal szemben, de hitelesen eljátssza azt is, ahogy a cselekmény szerint az üzleti alkukban verhetetlen lány keresztülviszi rajtuk az akaratát. Mattie fejlődéstörténetében kérges szívű férfiak jelentik a legyőzendő akadályokat a lókupectől kezdve Roosteren át a végül megtalált Chaney-ig. A kalandokat groteszk és parodisztikus mozzanatok sora kíséri. A bundájában lovagló medvének tűnő doktor, vagy az érthetetlenül magasra akasztott ember esete, az elharapott nyelvű LaBoeuf pöszítése, vagy amikor Rooster a kétszersültkészletét használja el célbalövésre, a fekete humor folyamatos jelenlétéről gondoskodnak a valójában életről-halálról szóló vállalkozás történetének elbeszélése közben. Ahogy Coenék ábrázolják Mattie beavatását a felnőtt világ kegyetlenségébe és abszurditásába, az egyszerre humoros, ugyanakkor véresen komoly is, amit az évtizedekkel később játszódó, tragikus hangvételű epilógussal pecsételnek meg, amiben már nyoma sincs könnyed kétértelműségnek.

John Wayne összetett alakításával saját életművére is reflektált, Jeff Bridges Roostere ezzel szemben nem egy mindig csak önmagát játszó filmsztár produktuma, hanem olyan felépítmény, amely elmélyült színészi munka eredménye, csakúgy, mint Matt Damon Tommy Lee Jonesról mintázott alakítása, vagy a banditákat megformáló Barry Pepper és Josh Brolin arcmozgásban, beszédmódban teljesen átlényegült játéka.

Coenék új filmje így aztán nemcsak szellemes műfaji játék, vagy műfaji eszközökkel elbeszélt beavatástörténet, hanem egész egyszerűen az utóbbi évtized egyik legjobb westernje is.

A FÉLSZEMŰ (True Grit) – amerikai, 2010. Rendezte: Ethan Coen, Joel Coen. Írta: Charles Portis regénye alapján Ethan Coen, Joel Coen. Kép: Roger Deakins. Zene: Carter Burwell. Szereplők: Matt Damon (La Boeuf), Jeff Bridges (Cogburn rendőrbíró), Hailee Steinfeld (Mattie Ross), Josh Brolin (Tom Chaney). Gyártó: Paramount. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 106 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/02 28-28. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10506