KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/február
FILM / SZÍNHÁZ
• Gelencsér Gábor: Filmszínpad Mozi a színházban
• Muhi Klára: A hazug nagymama meg a többiek Apacsok
VARGAS LLOSA
• Ardai Zoltán: Buja, kényes, hideg Mario Vargas Llosa-adaptációk
BUNUEL
• Szabó Z. Pál: „Az aranykor” mítosza Dalí és Buñuel kapcsolata
• Tornai Szabolcs: Szürrealista előgyakorlatok az éberséghez Luis Buñuel
JOHN WAYNE
• Varga Dénes: A vadnyugat hercege John Wayne és a hatvanas évek
• Nevelős Zoltán: Karakán emberek A félszemű
ARONOFSKY
• Szabó Ádám: Őrjítő vágy Darren Aronofsky
• Kovács Kata: Pszichobalett Fekete hattyú
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Kétdimenziós manőverek Anilogue
• Margitházi Beja: Animáció, nem imitáció Sylvain Chomet: Az illuzionista
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A bennem élő gyilkos Dexter-sorozat
• Kemenes Tamás: Alpári unalom Való Világ 4.
• Deák Dániel: Veszteni tudni kell 40 milliós játszma
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Titkok, hazugságok Torino
KÖNYV
• Vincze Teréz: Láttatni a láthatatlant Marc Vernet: A hiány alakzatai
• Harmat György: Iskola a papíron Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak
KRITIKA
• Báron György: Téli mese A vágyakozás napjai
• Gorácz Anikó: A kripli Miklauzic Bence: Éji séták és éji alakok
• Vajda Judit: Csernobil és Isaura Az ügynökök a Paradicsomba mennek
MOZI
• Baski Sándor: Emberek és istenek
• Schreiber András: Három majom
• Vincze Teréz: A király beszéde
• Vajda Judit: Egy jobb világ
• Forgács Nóra Kinga: Szerelem, pasta, tenger
• Tüske Zsuzsanna: Az utazó
• Alföldi Nóra: New York I Love You
• Sepsi László: Párizsból szeretettel
• Vörös Adél: A dilemma
• Kovács Marcell: Zöld Darázs
• Csillag Márton: Gulliver utazásai
• Varró Attila: Boszorkányvadászat
• Pápai Zsolt: Követés
• Czirják Pál: Sodrásban
• Alföldi Nóra: Felhangolva
• Tosoki Gyula: Az élők és a holtak
DVD
• Martsa András: Pedig olyan csendes ember volt…
MOZI
• Kovács Marcell: Inferno – Pokol
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gulliver utazásai

Csillag Márton

Gulliver's Travels – amerikai, 2010. Rendezte: Rob Letterman. Írta: Joe Stillman, Nicholas Stoller. Kép: David Tattersall. Zene: Henry Jackman. Szereplők: Jack Black (Gulliver), Billy Connolly (Theodore király), Catherine Tate (Isabelle királynő), Emily Blunt (Mary hercegnő). Gyártó: Twentieth Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 85 perc.

Jonathan Swift töretlenül népszerű klasszikusa a filmművészet születése óta több mint fél tucat feldolgozást élt meg, melyekben az alkotók minden alkalommal más technikával vagy különféle technikák házasításával tolmácsolták hősünk emberfeletti – vagy éppen alatti – kalandjait. Készült bájos, ám a korhoz képest döbbenetesen profi rövidfilm 1902-ben; teljes egészében animációs Gulliver-film 1939-ben; az úgynevezett Super Dynamation technikát dicsőítő élőszereplős feldolgozás 1960-ban; Richard Harris figuráját rajzolt lilliputiakkal körberajongó zenés film 1977-ben – és még sorolhatnánk.

Rob Letterman, a Cápamese és a Szörnyek az űrlények ellen rendezője bizonyára tisztában lehetett a ténnyel, hogy ma már nem beszélhetünk technikai kihívásról egy Gulliver-kaland megfilmesítése kapcsán (a 3D-s változat elkészítése is maximum pénzügyi kihívást jelentett volna), ezért a gyakorlott csavarintók (Joe Stillman Shrek 1–2. és Nicholas StollerAz igenember) által papírra vetett, aktualizált történetet úgy igyekezett elbeszélni, hogy a ma gyermekei is saját hősükként tekinthessenek Gulliverre. Nos, Letterman Gulliver-filmje egyedül ezen a téren mondható sikeresnek. Az elsőosztályú testjátékos Jack Blackkel a címszerepben olyan Gulliver-történet született, melyben a személyiségfejlődés fontosabb a civilizációk közötti különbségeknél, az infantilizmus elsődleges jele továbbra is a Star Wars-imádat, az amerikai tömegkultúra maga a megváltás, a lángoló királyi palotát pedig csak egy jól irányzott húgyágyú mentheti meg (bár az utóbbi ötlete még Swifttől származik). Ha úgy vesszük, hogy már az alapregény is paródiaként született, itt is meg kell adnunk a jogot az alkotóknak a szabad feldolgozáshoz, ám Gulliver ennyi erővel akár bevonulhatott volna az amerikai hadseregbe, és vakmerő mutatványait Bagdad lakosságának asszisztálása mellett is bemutathatta volna – hasonló hozzáállással és alkotói megközelítéssel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/02 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10518