|
|
|
MoziGulliver utazásaiCsillag Márton
Gulliver's Travels – amerikai, 2010. Rendezte: Rob Letterman. Írta: Joe Stillman, Nicholas Stoller. Kép: David Tattersall. Zene: Henry Jackman. Szereplők: Jack Black (Gulliver), Billy Connolly (Theodore király), Catherine Tate (Isabelle királynő), Emily Blunt (Mary hercegnő). Gyártó: Twentieth Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 85 perc. Jonathan Swift töretlenül népszerű klasszikusa a filmművészet születése óta több mint fél tucat feldolgozást élt meg, melyekben az alkotók minden alkalommal más technikával vagy különféle technikák házasításával tolmácsolták hősünk emberfeletti – vagy éppen alatti – kalandjait. Készült bájos, ám a korhoz képest döbbenetesen profi rövidfilm 1902-ben; teljes egészében animációs Gulliver-film 1939-ben; az úgynevezett Super Dynamation technikát dicsőítő élőszereplős feldolgozás 1960-ban; Richard Harris figuráját rajzolt lilliputiakkal körberajongó zenés film 1977-ben – és még sorolhatnánk. Rob Letterman, a Cápamese és a Szörnyek az űrlények ellen rendezője bizonyára tisztában lehetett a ténnyel, hogy ma már nem beszélhetünk technikai kihívásról egy Gulliver-kaland megfilmesítése kapcsán (a 3D-s változat elkészítése is maximum pénzügyi kihívást jelentett volna), ezért a gyakorlott csavarintók (Joe Stillman – Shrek 1–2. és Nicholas Stoller – Az igenember) által papírra vetett, aktualizált történetet úgy igyekezett elbeszélni, hogy a ma gyermekei is saját hősükként tekinthessenek Gulliverre. Nos, Letterman Gulliver-filmje egyedül ezen a téren mondható sikeresnek. Az elsőosztályú testjátékos Jack Blackkel a címszerepben olyan Gulliver-történet született, melyben a személyiségfejlődés fontosabb a civilizációk közötti különbségeknél, az infantilizmus elsődleges jele továbbra is a Star Wars-imádat, az amerikai tömegkultúra maga a megváltás, a lángoló királyi palotát pedig csak egy jól irányzott húgyágyú mentheti meg (bár az utóbbi ötlete még Swifttől származik). Ha úgy vesszük, hogy már az alapregény is paródiaként született, itt is meg kell adnunk a jogot az alkotóknak a szabad feldolgozáshoz, ám Gulliver ennyi erővel akár bevonulhatott volna az amerikai hadseregbe, és vakmerő mutatványait Bagdad lakosságának asszisztálása mellett is bemutathatta volna – hasonló hozzáállással és alkotói megközelítéssel.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1274 átlag: 5.49 |
 |
|
|
|
