|
|
|
MoziRevansNevelős Zoltán
Revanche – osztrák, 2008. Rendezte és írta: Götz Spielmann. Kép: Martin Gschlacht. Szereplők: Johannes Krisch (Alex), Irina Potapenko (Tamara), Andreas Lust (Robert), Ursula Strauss (Susanne). Gyártó: Prisma Film / Spielmannfilm. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 117 perc. Götz Spielmann, akinek korábbi bűnügyi filmjei, A szomszéd és az Idegenek az Osztrák Filmnapok keretében voltak láthatók Magyarországon, a 2009-ben Oscar-díjra is jelölt és egyébként számos fesztiváldíjjal kitüntetett filmje, a Revans úgy kezdődik, mintha Ulrich Seidl (Kánikula; Import/Export) nyomdokain újabb adalékkal szolgálna az osztrák társadalom alulnézeti portréjához, ám az etikailag és esztétikailag is vitatható bordélyházi jelenetsor után a cselekmény is és a filmnek az ábrázolt valósághoz való viszonya is új irányt vesz. Ahogy magában a bordélyban, a film egyes pillanataiban is pusztán nyers húsként vannak jelen a kelet-európai bevándorló lányok, de bizonyos mértékben a hazai pályán mozgó osztrák figurák sem részesülnek fennköltebb beállításban.
Egy bécsi kuplerájban afféle mindenesként dolgozik a börtönviselt Alex, aki titkos viszonyt folytat az egyik ukrán prostituálttal, Tamarával. A bordélytulajdonos karmaiból a szabadulást egy falusi bankfiók kirablásán keresztül képzelik el, ám az elképesztő naivitással kivitelezett akció során Tamara az életét veszíti. A helyszín Alex egyedül élő öregapjának faluja, itt, a tetthely közelében húzza meg magát a koranegyvenes férfi. Élete az egyik válaszút után rögtön újabb válaszutak elé ért: feldolgozni szerelmének halálát, rendezni kapcsolatát saját nagyapjával és kezdeni valamit a lelke mélyén fellobogó bosszúvággyal, hiszen a Tamara haláláért felelős rendőr ott él a szomszédban. Néhány markáns vonallal megrajzolt figura és a motivációk világosan felvázolt hálója által nyerünk képet egy városi és egy vidéki miliőről, amelyben a bűnügyi műfaj eszköztára nélkül is hatalmas a feszültség az emberi kapcsolatokban, és a feszültség abban az értelemben is kitart a film végéig, hogy nem tudjuk, vajon a műfaji logika vagy az emberi kapcsolatok dinamikája fogja-e eldönteni a befejezést.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1178 átlag: 5.47 |
 |
|
|
|
