KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Alida Valli (1921–2006)
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat

• Géczi Zoltán: Dialógusok az elektronikus lélekvándorlásról Stanislaw Lem
• N. N.: Lem-adaptációk
MÉDIA
• Mihancsik Zsófia: Arcművészet Beszélgetés Lengyel Lászlóval és Szilágyi Ákossal

• Jankovics Márton: Útlevél az újjászületéshez Személyiségcsere
• Hungler Tímea: Nem ér a nemem Transszexuális hős/nők
• N. N.: Transzszexuális és transzvesztita filmek
• Varró Attila: A kétség és a szörny Dr. Jekyll és Mr. Hulk
TITANIC
• Vágvölgyi B. András: Hullámtörések Titanic Fesztivál
• Beregi Tamás: A kárhozat partjain túl Lovecraft-adaptációk
• Hirsch Tibor: Másként mesélők A Titanic renegátjai

• Ádám Péter: Az elfojtás költője Marcel Carné
MULTIMÉDIA
• Forgách András: Egymásban Kurtág Judit: Videó-művek
• Scherter Judit: Az intelligens véletlen Monológ Kurtág Judittal
TELEVÍZÓ
• Reményi József Tamás: Aki énekelni is tud Magyar plazma
KRITIKA
• Barotányi Zoltán: Onnan, hol nőnek a pálmák Michael Winterbottom: Út Guantanamóba
• Muhi Klára: Médea öröksége Danis Tanovic: Pokol
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Mrs. Henderson bemutatja
• Vajda Judit: Utolsó napjaim
• Pápai Zsolt: Halálos szívdobbanás
• Varró Attila: Mission: Impossible 3.
• Vajda Judit: 4 évszak kis falumban
• Vörös Adél: A Da Vinci-kód
• Nevelős Zoltán: Kedves Wendy
• Köves Gábor: Anthony Zimmer
• Vincze Teréz: Huligánok
DVD
• Nevelős Zoltán: A spártai
• Kovács Marcell: Lelkek karneválja
• Pápai Zsolt: Bob és Carol és Ted és Alice
• Tosoki Gyula: Megszállott

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

4 évszak kis falumban

Vajda Judit

Les 4 saisons d’Espigoule – francia, 2005. Írta és rendezte: Christian Philibert. Kép: Henri Paul Amar, Christian Pfohl és Franz Ventura. Zene: Michel Korb. Gyártó: Lardux Films / Cedolozo Productions. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 97 perc.

 

Nem lehet pontosan tudni, hogy a 4 évszak kis falumban a cinéma vérité vagy a cinéma direct módszerével készült-e, esetleg úgy ahogy van, ügyesen megkomponált-megrendezett az egész, de annyi bizonyos, hogy a végeredmény a lehető legtisztább és legvalóságosabb moziigazság lett. Dél-Franciaországban, Provance-ban járunk, ahol Christian Philibert rendező segítségével egy kis falu, az eredeti címben szereplő Espigoule egy évét ismerhetjük meg. Ebben az egy évben pedig benne van minden, az egész világa és élete az ott élőknek, akik ősszel nyúlra vadásznak, majd a zsákmányt felhasználva ragufőzőversenyt szerveznek, télen mulatoznak, tavasszal politizálnak és választásokat tartanak, nyáron meg jöhet az esküvő. Az év egészében, minden évszakban pedig folyamatosan ugratják egymást, saját maguk költötte verseket szavalnak és elragadtatva áradoznak az ő kis falujukról.

Mindezek ellenére a 4 évszak kis falumbant nem lehet dokumentum-játékfilmnek nevezni, mivel nem akar történetet elmesélni, pontosabban több történetet is el akar mesélni, így inkább hangulatot ábrázol, ahogy egymásba fűzi a vidám vidéki epizódok egész sorát. Habár Espigoule szemmel láthatóan nem a legfejlettebb és leggazdagabb francia település, lakói nem dúskálnak a földi javakban, a film minden kockájából mégis csak úgy süt az életöröm és az életigenlés, legyen szó arról, hogy állatnak öltözve riogassuk felebarátainkat vagy döntnökök legyünk a nyúlragufőzők versenyében. A stáblista szerint ugyan volt a filmnek forgatókönyvírója és voltak színészei, akik eljátszották a fűzfapoéta, a kocsmáros, a polgármester, az idelátogató tájképfestő szerepét (ki tudja, mennyire alakították saját magukat), a 4 évszak...-ot nézve szívesen elhisszük, hogy – az egyébként tényleg létező – Espigoule-ban valóban ilyen vidám az élet és valóban ilyen elragadóak a derék falusi emberek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/06 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8641