KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
   2006/szeptember
KRÓNIKA
• (X) : Katapult Szinopszis Pályázat
• Kelecsényi László: Zenthe Ferenc (1920–2006)
MAGYAR MŰHELY
• Schubert Gusztáv: Bohémvéres történelem Portré Makk Károlyról
• Kovács András Bálint: Szép halak Beszélgetés Makk Károllyal

• Hirsch Tibor: Filmek a fekete dobozból A United 93-as
• Varró Attila: Hérosz a gépezetben Szuperhősök alkonya
• Jankovics Márton: Jófiúk szürkében Terrormozi 911 után
• Takács Ferenc: Vágyak, temetők Tennessee Williams
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Félistenek, szikével Kórház-sorozatok
• Jókúti András: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Nékám Petra: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Simonyi Balázs: Szellemkórház Lars von Trier: A Birodalom
• Reményi József Tamás: Katatónia Magyar plazma
KÖNYV
• Báron György: Párbeszéd Muhi Klára: Herskó
FESZTIVÁL
• Báron György: A vulkán alatt Taormina
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Raimunda dala Volver
• Muhi Klára: A székelyföldi Faust Az élet vendége – Csoma-legendárium
• Csillag Márton: Szerelmes nihilisták Egyetleneim
• Bori Erzsébet: Városi legenda Incze Ágnes: Randevú
LÁTTUK MÉG
• Kolozsi László: A tigris a hóban
• Beregi Tamás: Trisztán és Izolda
• Barotányi Zoltán: Hajrá Ecsebeszte!
• Hungler Tímea: A testőr
• Wostry Ferenc: Rém rom
• Schreiber András: Köszönjük, hogy dohányzott!
• Hungler Tímea: Távkapcs
• Vajda Judit: A banditanők
DVD
• Kovács Marcell: George A. Romero zombi-tetralógiája
• Pápai Zsolt: Már nem lakunk itt
• Varró Attila: Búcsúlevél

             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Trisztán és Izolda

Beregi Tamás

Tristan + Isolde – német-angol-amerikai, 2006. Rendezte: Kevin Reynolds. Írta: Dean Georgaris. Kép: Artur Reinhardt. Zene: Anne Dudley. Szereplők: James Franco (Tristan), Sophia Myles (Isolde), Rufus Sewell (Marke), Mark Strong (Wictred), David O’Hara (Donnchad). Gyártó: Epsilon Motion Pictures/World 2000/Franchise Pictures. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 125 perc.

 

Legendás szerelmi tragédiák versenyében Rómeó és Júlia történetét bizony a második helyre szorítaná vissza Trisztán és Izolda sztorija. A történet első változata ugyanis már a 13. században megszületett, egy legendákkal övezett skót költő-látnok tollából. A tragikus love story később az Arthur-mondakör szerves részévé vált, és így maradt fenn az utókor emlékezetében is. A történet főhőse Trisztán, a francia neveltetésű lovag, aki nagybátyja parancsára Írországba utazik, hogy elhozza neki a szépséges Izolda hercegnőt. A fiatalok a hosszúra nyúlt hajóút során azonban véletlenül kortyolnak a házasság frigyét megerősíteni hivatott szerelmi bájitalból, amitől azon nyomban szerelembe esnek. Ettől kezdve örök szenvedésre vannak kárhoztatva, aminek csak a halál vethet véget. A hűbéri eskü és a szerelmi mámor között hánykolódó Trisztán lovagot a felszarvazott, féltékeny Márk király orvul ledöfi, Izolda pedig, legendás szeretőhöz híven, belehal szíve választottjának elvesztésébe. A történet végén Arthur király szolgáltat igazságot: egymás mellé temetteti a szerelmeseket, akiknek a sírjából egy-egy rózsaág sarjad, hogy aztán örökre egymásba fonódjon.

A szépséges történet számos mozit ihletett már, tízes évekbeli némafilmektől kezdve Cocteau modern környezetbe helyezett adaptációjáig (Az örök visszatérés). Kevin Reynolds a legújabb amerikai trendeknek megfelelően minden mágikus elemet kiszedett a történetből, melyet „történelmi” szituációba, vagyis a kora-középkori Anglia földjére helyezett. És bár a film viszonylag hűen követi a legendát, mégis hiányzik belőle valami: nem csak a mágia veszett el a sztoriból, de azzal együtt a líra is. Ami maradt, az nem egyéb, mint barbár fegyverek és páncélok csattogásától hangos csatajelenetek és zavarba ejtően hosszú beállítások sora, mely utóbbiak a könnyes szemmel semmibe meredő Trisztán vívódásait hivatottak érzékeltetni. Az összecsapott, gépiesre sikerült befejezés sem sokat javít az adaptáció színvonalán. Kevin Reynolds, aki egy nagyszerű Robin Hood-feldolgozással bizonyította, hogy jól ért a romantikus kosztümös regényekhez, most csúnyán melléfogott. A mitikus szerelem megköveteli, hogy költői eszközökkel beszéljünk róla, prózává silányított költészetre még Hollywood sem vevő.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8731