KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/december
• Létay Vera: Neobarokk Mennyei seregek
• Szilágyi Ákos: Morbiditás és burleszk Kutya éji dala
• Bársony Éva: „Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Varga F. János: Királygyilkosság Marseille-ben Beszélgetés Bokor Péter új filmjéről
• Deák Tamás: Kései barátság Huszárik Zoltán megidézése
• Takács Ferenc: Egy válság anatómiája? Az új angol filmről
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Költészet és retorika Santiago Alvarez filmjeiről
• Simor András: A dokumentarista legyen újságíró Budapesti beszélgetés Santiago Alvarezzel
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Sanghajtól Brazíliáig Figueira da Foz
• N. N.: Madeirai dokumentumok Az első nemzetközi filmrendezőtalálkozó
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: A hentessegéd
• Harmat György: Riki-Tiki-Tévi
• Ardai Zoltán: Álomvilág
• Gáti Péter: Flór asszony és két férje
• Deli Bálint Attila: Hózuhatag
• Deli Bálint Attila: Klute
• Gáti Péter: Aranygyapjú
• Bikácsy Gergely: A wilkói kisasszonyok
• Szentistványi Rita: Telitalálat
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A néző a képernyőn
• Nemes Nagy Ágnes: A folyt. köv. varázsa Kórház a város szélén
• Macskássy Kati: A rajzos trükkfilm szabadsága Utóhang Az animáció története című tévésorozathoz
KÖNYV
• Veress József: Klasszikusok öröksége Új szovjet filmkönyvekről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Aranygyapjú

Gáti Péter

 

A görög mitológiában Jászon Kolkhiszba tartó vállalkozásét az Aranygyapjú megszerzéséért nem övezte ennyi sejtelem, homályos, dodonai összefüggés, mint ezt a hasonló fedőnevű akciót bemutató üzbég nemzetiségű filmet. A gyapjú azonban esetünkben nem mitológiai attribútum, hanem csupán eszköz, a tőkeszerzés eszköze. (Bonyolult nemzetközi manőverekkel aranyérméket vesznek a húskombinátból elirányított bárányok árából.) Nos, a bűnügyi történet alfája a hihető konfliktus, a változó, de kiegyenlítődő erőviszonyok és ezzel szoros összefüggésben, az izgalom. A törvény ellen vétők semmilyen fikciós alkotásban nem lehetnek dróton rángatott rongybabák, mert akkor minden a visszájára fordul. Ahogy például ebben a filmben történik. Az izgalom unalommá ernyed, a krimiből tanmese lesz, kötelező vastagbetűs tanulsággal kiegészítve. Könnyű dolga van a csillagszemű, tiszta szívű nyomozótisztnek és kedvesének, a tolmácsnőnek. A tények beszélnek, de az emberi indítékok hallgatnak. A fontos „alapelemek” hiánya következtében a néző figyelme egyre inkább az árulkodó részletek felé fordul: hogyan lehetséges, hogy a repülőtéren lefülelt külföldi arany-csempész úgy beszél angolul, hogy kezdő nyelvi csoportok hallgatói, két hét után nem ejtenének hasonló hibákat? Vagy: mitől válnak orgazdákká a belföldiek, majd hirtelen miért adják fel magukat és az egész „taskenti kapcsolatot”, penitenciát gyakorolva? A film dramaturgiai naivitását talán csak az mentheti, ha az ilyenfajta konfliktusok ábrázolásához hiányzik a szükséges társadalmi tapasztalat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/12 46-47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6575