KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/december
• Létay Vera: Neobarokk Mennyei seregek
• Szilágyi Ákos: Morbiditás és burleszk Kutya éji dala
• Bársony Éva: „Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Varga F. János: Királygyilkosság Marseille-ben Beszélgetés Bokor Péter új filmjéről
• Deák Tamás: Kései barátság Huszárik Zoltán megidézése
• Takács Ferenc: Egy válság anatómiája? Az új angol filmről
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Költészet és retorika Santiago Alvarez filmjeiről
• Simor András: A dokumentarista legyen újságíró Budapesti beszélgetés Santiago Alvarezzel
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Sanghajtól Brazíliáig Figueira da Foz
• N. N.: Madeirai dokumentumok Az első nemzetközi filmrendezőtalálkozó
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: A hentessegéd
• Harmat György: Riki-Tiki-Tévi
• Ardai Zoltán: Álomvilág
• Gáti Péter: Flór asszony és két férje
• Deli Bálint Attila: Hózuhatag
• Deli Bálint Attila: Klute
• Gáti Péter: Aranygyapjú
• Bikácsy Gergely: A wilkói kisasszonyok
• Szentistványi Rita: Telitalálat
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A néző a képernyőn
• Nemes Nagy Ágnes: A folyt. köv. varázsa Kórház a város szélén
• Macskássy Kati: A rajzos trükkfilm szabadsága Utóhang Az animáció története című tévésorozathoz
KÖNYV
• Veress József: Klasszikusok öröksége Új szovjet filmkönyvekről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Flór asszony és két férje

Gáti Péter

 

Bruno Barreto hihetetlenül fiatalon – rövidfilmek egész sorával a háta mögött –, 17 évesen forgatta első nagyjátékfilmjét, 1973-ban. Nyilatkozatai szerint fanatikus híve Jorge Amado művészetének, akinek magyarul is olvasható regényéből írta és rendezte a hozzánk most elsőként eljutott, sorrendben azonban már harmadik filmjét.

A filmet nézve Amado regényére nem könnyű ráismerni. Ami megmaradt belőle, az a szorosan vett cselekmény, az írás sodró lendülete. Ami kimaradt – s ez nagy veszteség – a figurák összetettsége, a könnyed és élénk előadásmódú mese mögötti filozófia. A bölcsesség. Barreto ugyanakkor technikailag hibátlanul dolgozik és egyes beállításai – például a szerelmi jelenetek bátor, hatásos és egyúttal stílusos komponálása – meglepetést okoznak érettségükkel. Úgy tetszik azonban, hogy ennek az egyértelműen tehetséges, már nemzetközileg is jegyzett fiatal művésznek még nincs elegendő türelme az alkotómunka minden fázisához. A film tanúsága szerint ez a türelem hiányzott az Amado-szöveg alapos és körültekintő elemzésekor is. Első pillantásra valóban egyszerű a történet Flór asszonyról, akinek két, egymástól homlokegyenest különböző férje van, akiben az értelem és az érzelem, a ráció és a fizikai vágy hihetetlen feszültsége ütközik össze. (A két férj ugyanis ezt a két különböző és egy-személyben egymással oly ritkán harmonizáló princípiumot testesíti meg.) Ez a sokszor feldolgozott motívum – gondoljunk csak Thomas Mann Elcserélt fejek című regényére – Barretónál korrektül elkészített, de mégiscsak banális, és csacska franciás komédia lesz. Igazai jól nem tud mit kezdeni az Amado által „felkínált”, a megoldás lehetetlenségét példázó bizarr ötlettel – az asszony számára fizikailag elsöprő hatású első férj „feltámasztásával”. Barreto a csak Flór asszony számára létező férjet csupán testi valóságában hozza vissza a vászonra, s ezzel csakis a film komikus hatását tudja fokozni, ahelyett, hogy újra férjhez ment özvegy lelki-emberi drámáját tárná elénk. Barreto különleges tehetségére, amely a színészvezetésben például egyértelműen megmutatkozik, így is fel kell figyelnie a filmszerető mozilátogatóknak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/12 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6572