KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/december
• Létay Vera: Neobarokk Mennyei seregek
• Szilágyi Ákos: Morbiditás és burleszk Kutya éji dala
• Bársony Éva: „Tiszta és balek hittel...” Beszélgetés Bacsó Péterrel
• Varga F. János: Királygyilkosság Marseille-ben Beszélgetés Bokor Péter új filmjéről
• Deák Tamás: Kései barátság Huszárik Zoltán megidézése
• Takács Ferenc: Egy válság anatómiája? Az új angol filmről
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Csantavéri Júlia: Költészet és retorika Santiago Alvarez filmjeiről
• Simor András: A dokumentarista legyen újságíró Budapesti beszélgetés Santiago Alvarezzel
FESZTIVÁL
• Bikácsy Gergely: Sanghajtól Brazíliáig Figueira da Foz
• N. N.: Madeirai dokumentumok Az első nemzetközi filmrendezőtalálkozó
LÁTTUK MÉG
• Farkas András: A hentessegéd
• Harmat György: Riki-Tiki-Tévi
• Ardai Zoltán: Álomvilág
• Gáti Péter: Flór asszony és két férje
• Deli Bálint Attila: Hózuhatag
• Deli Bálint Attila: Klute
• Gáti Péter: Aranygyapjú
• Bikácsy Gergely: A wilkói kisasszonyok
• Szentistványi Rita: Telitalálat
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A néző a képernyőn
• Nemes Nagy Ágnes: A folyt. köv. varázsa Kórház a város szélén
• Macskássy Kati: A rajzos trükkfilm szabadsága Utóhang Az animáció története című tévésorozathoz
KÖNYV
• Veress József: Klasszikusok öröksége Új szovjet filmkönyvekről

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Riki-Tiki-Tévi

Harmat György

 

A dzsungel könyve egyik epizódját, a kígyóölő mongúz meséjét vitte filmre Alekszandr Zgurigyi, az ismert szovjet természetfilmes. Kipling története alaposan átalakult a keze nyomán. Nem is a főszereplő kisfiú megbénulásával, majd felépülésével szentimentálisra hangolt sztori a legfőbb baja e filmnek, hanem inkább az, hogy természetfilmként indul, játékfilmbe vált át, majd (amikor az állatok hirtelen elkezdenek beszélni) mesefilmként folytatódik. Kipling egységes stílusának így híre-hamva sem marad. Amennyire természetes rajzfilmen az állatok beszéde, annyira visszásán hat élőfilmen, különösen, ha a rendező nem készíti fel a nézőt a váltásra.

Stílustörés ide, stílus-törés oda: a gyerekek élvezni fogják ezt a filmet. Hiszen végigizgulhatják a mongúz harcát a gonosz kobra-párral és drukkolhatnak Teddy-nek, Riki kis gazdájának, hogy lábra álljon. Remek felvételeken láthatják a repülő kutyák repülését és a szarvcsőrű madár szarvcsőrét. A felnőtt néző pedig Teddy édesanyjának szerepében örömmel fogadja Margarita Tyerehovát, aki Tarkovszkij Tükör című filmjében nyújtott lenyűgöző alakítása után ebben az egészen másfajta történetben is otthonosan mozog, s mit sem enged színészi játékának igényességéből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/12 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6570