|
Év
1996/május
|
KRÓNIKA
Bikácsy Gergely: René Clément halálára
Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban
Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
Hegyi Gyula: City Hall
Hungler Tímea: A halál napja
Harmat György: A gyanú árnyéka
Hungler Tímea: Tökéletes másolat
Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
Tamás Amaryllis: Az esküdt
|
|
|
|
|
|
|
KrónikaPerczel Zita (1918-1996)Bárdos Judit
Önéletrajzában többször említett szerencséje halála pillanatáig kísérte. Az volt a kívánsága, hogy Budapesten temessék el. Éppen Budapesten forgatott, amikor a kór végleg legyűrte. Mióta olyan fergeteges sikere volt a Józsefvárosi Színházban a Forgószínpadban, és Kecskeméten a Nagymama címszerepében, azóta egyre jobban szeretett hazajönni. Akkor élt igazán, ha dolgozhatott. Gábor Pál portréfilmet készített vele Tímár Józsefről. Játszott Mészáros Márta Örökségében, András Ferenc Dögkeselyűjében, Sőth Sándor A nagy postarablásában. Szívesen dolgozott Ragályi Elemérrel és Kardos Ferenccel is. Sokszor szerepelt a televízióban – éppen halálának estéjén búcsúzhattunk tőle a Kisváros egyik epizódjában.
A magyar színpad és film nagy sztárja volt. A Nemzeti Színház (1933-34), majd a Vígszínház (1935-36) tagjaként töltött évek alatt filmszínészként is egyre sikeresebb lett. Többek között Gaál Béla Az új rokon és Budai cukrászda, valamint Székely István Meseautó és Lovagias ügy című filmjeinek főszerepét játszotta. 1937-től 1940-ig, majd az amerikai évek után 1951-től újra Párizsban volt ünnepelt színpadi színésznő. 1964-től Rómában élt. Gondosan ápolta a magyar kultúrához fűződő kapcsolatait, elevenen élt benne a magyar nyelv. Nem volt a Római Magyar Akadémiának olyan rendezvénye, melyen ne vett volna részt. Magas, elegáns, ősz kontyos alakja, okos tekintete, intelligenciája, szakmaszeretete mindig hiányozni fog.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 2194 átlag: 5.42 |
|
|
|
|