KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A gyanú árnyéka

Harmat György

Naiv képzelődésre csábít e film. Meryl Streep színésznőre gondolok, és Liam Neeson színészre, külön-külön. Ülnek villájuk kényelmében, forgatókönyvet hoz a postás, elolvassák. Egy kisvárosi házaspárról szól a történet. Orvosnő a feleség, ez lesz Streep szerepe, szobrász a férj, ez lesz Neeson. Kamaszfiukat gyilkossággal vádolják. Az apa bűnösnek véli, eltünteti a nyomokat, védi. Az anya ártatlannak hiszi, védi. Az igazi morális dilemma akkor köszönt rájuk, amikor a csemetétől megtudják, hogy véletlenül és akaratlanul, de valóban ő okozta barátnője halálát. Az apa hazudik a bíróságon, az anya elmondja az igazságot. A fiút öt évre ítélik.

Térjünk vissza a sztárokhoz: felmérték-e, milyen film lesz ebből? Pontosan ezt a sztorit talán még nem láttuk hollywoodi vásznon, ám minden egyes elemét igen. Valamennyi (patetikus frázist puffogtató) dialógusát hallottuk már, az összes (érzelmes) szituációt betéve ismerjük. Az egyetlen eredeti ötlet (az ítélethirdetésig nem látogatunk el a tárgyalóterembe) csak akkor lenne érdekes, ha az, amit eredményez, megragadó volna. Az erkölcsnemesítő családi szenvelgés nem az. Tanulsága („Csakis az igazat!”) sem különösebben.

A jól (szokványosan-erőtlenül) megírt cselekményt jó (szokványos-erőtlen) operatőri (Tovoli, olasz) és rendezői (Schroeder, francia) munka közvetíti. Milyen is lehetne Streep és Neeson alakítása? Jó (szokványos-erőtlen). Vajon megtehették volna, hogy nem vállalják el a két főszerepet? Amint látjuk, elvállalták.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=268