KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/május
KRÓNIKA
• Bikácsy Gergely: René Clément halálára
• Bárdos Judit: Perczel Zita (1918-1996)
DOKUMENTUMFILM
• Bikácsy Gergely: Kecske, füst, érzelem Vita dokumentum-ügyben
• Jancsó Miklós: Azúr Szimulákrum
• Simó György: Látja? Nem látja Kerékasztal-beszélgetés
• Dániel Ferenc: Sakktáblán véres bábuk A BBC Jugoszláviája
• Bori Erzsébet: Mögötte fut a filmes Doc’est: kelet-nyugati dokumentumok
• Földényi F. László: Buñuel tekintete Föld, kenyér nélkül, 1932
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Nagy expedíciók, kis felfedezések Berlin
• Bikácsy Gergely: Üdvhadsereg, Szodoma, Gomorra Filmeurópa Londonban

• Csejdy András: Kis cigaretta, valódi, finom Füst; Egy füst alatt
• Bokor Nándor: Hitchcock tetthelyein Helyszíni szemle
• Ádám Péter: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
• Kovács Ilona: Napóleon, a médiasztár Egy mítosz alakváltozásai
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Mozi a szállodában 1896. május 10.: az első magyar filmvetítés
TELEVÍZÓ
• Gelencsér Gábor: Befelé táguló kör Ezredvégi beszélgetések
• Sneé Péter: Mindig akadnak kivételek Beszélgetés Árvai Jolánnal az FMS-ről
LENGYEL FILM
• Kovács István: Az átvilágított ember Krzysztof Kieslowski emlékezete
KRITIKA
• Spiró György: Jó film, rossz cím Hagyjállógva Vászka
• Lukácsy Sándor: Ne feledd a tért... Mondani a mondhatatlant
• Ardai Zoltán: Lagerfeld megússza Prête-à-porter – Divatdiktátorok
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Valaki más Amerikája
• Hegyi Gyula: City Hall
• Hungler Tímea: A halál napja
• Harmat György: A gyanú árnyéka
• Hungler Tímea: Tökéletes másolat
• Sneé Péter: Bűnbeesés ideje
• Tamás Amaryllis: Az esküdt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

1895–1995

1896. május 10.: az első magyar filmvetítés

Mozi a szállodában

Molnár Gál Péter

A falakon freskók, fehér és arany a többi, széles karzat a cigányoknak, a bizalmas kis társalgót csak tükörfal választja el.

A magyarok bejövetelének ezeréves megünneplése lendületet adott a vendéglátásnak és a szórakoztatóiparnak. Az ezredéves kiállítás kíváncsiak sokaságát csábítja a magyar fővárosba. Ezeket etetni-itatni kell. Szállásukról gondoskodni. Valamint szórakoztatni őket szabad idejükben. A millenniumra megépítették – 1884-1886 – a nagykörút derekán a Royal Nagyszállót 300 szobájával, 80 fürdőszobájával, de valamennyi szobához hideg-meleg vízzel, s automatikus telefonnal. A háznak saját áramfejlesztője van, gőzmosoda-gyára. Étterem, kávéház, cukrászda, bár. Mozi a házban.

A monarchia szállodai látványossága. Korának állítólag legnagyobb hotelje. A harmadfél milliós költségen épült palotának csudájára járnak a szakemberek.

A szálló alaprajza eredetileg a francia udvarok mintájára készült. Udvarán szökőkút. Fehér szobrok. Üvegház. (1957 után beépítették a körúti frontot.) A franciás építészeti hatás nem véletlen. Ray Rezső tervezte az épületet. Ray Rezső Lajos pedig a svájci Bruben született (1845). A zürichi Polytechnikum után a párizsi École des Beaux-Arts növendéke. 1868-ban Pestre jön. Svájci magyar építésszé lesz. Ő tervezte a Lukács fürdő várkastélyát, megmodernítette az ostrom alatt kiégett Vadászkürt Szállót, bérházakon, magánpalotákon kívül otthagyta ízlését a siófoki üdülőtelepen.

Mozi a házban. Tudjuk. Ismertük. Heltai Jenő udvarló szövege így írja le a későbbi mozihelyiséget: „Az első emeleten a nagyterem: gyönyörű hatalmas arányokban. A falakon freskók, fehér és arany a többi. Oszlopon széles karzat a cigányoknak. Fent éppen bankettre terítenek, a terem közepén asztaldísz, csekélység volt az ára: 2500 Ft. A nagyterem mellett bizalmas kis társalgó, melyet csak tükörfal választ el tőle.” Koncertek, táncmulatságok, a Nyugat felolvasóestjei, a Vajda János Társaság felolvasásai (az írók szétszéledhettek szállodai szobáikba felolvasásuk befejeztekor: itt lakott a többi között Hunyadi Sándor, persze papája, Bródy is, Krúdynak viszonya volt a szállodás feleségével, majd feleségül vette Zsuzsa-leányát.) Amikor kimerült az érdeklődés: az emeleti báltermet átalakították mozivá. Royal Apolló, utóbb Vörös Csillag néven.

A szállodában a millennium idején tartották az első pesti filmvetítéseket. De nem a későbbi mozihelyiségben, hanem a földszinti, kávéházi részben. Mikor? 1896. május 10-én. A mozi száz évvel ezelőtti születésnapja 1895. december 28. Bő negyedévvel utóbb Pesten – tíz nappal a Royal Nagyszálló megnyitása után – a Lumière-cég embere, név szerint: Dupont úr liferálta a szórakozni vágyó magyaroknak az újkeletű találmányt, a mutatványosság határán lévő mozgóképet.

A hírlelésekre, emlékezésekre hagyatkozó filmtörténetírás sokáig úgy hitte: az Andrássy út 41. számú házban, 1896. júniusában vetítettek először a Sziklai-testvérek mozgóképet. Az egyik Sziklai úgy emlékezett, hogy „később... egy francia ember” ugyancsak tartott mozgóképvetítésen előadást a Körúton.

Mit vetítettek? A szokott nyitó-filmeket. Vonat érkezése a La Ciotat-i állomásra. A megöntözött öntöző. A baba reggelije című egykor igen mulatságos családi felvételt, amelyen a Lumière házaspár eteti Andrée lányukat. Műsorváltás mindig pénteken. Az úri közönség érdeklődésére számítottak, amikor a drágának mondható ötven krajcáros beléptijegyet meghatározták. Az úri közönség a Royalban adva lett volna, de nem mutatott túlzott érdeklődést. Néhány hét után berekesztették a vetítéseket. S csak majd évtizeddel később nyitottak mozit a bálteremben. Tanulva a balsikerből, Sziklaiék olcsóbban adták a bilétákat – 30 krajcárért – a Petanovits-féle vendéglő mellett, a mai Divatcsarnok melletti házban.

Vanek Katalin, a MOKÉP munkatársa családi lomok között lelt rá a becses mozileletekre. Nagybátyja mozitulajdonos-pionír volt. Ócska dobozokban rejtőztek a Lumière-tekercsek, ezeket gondos kezelés után helyreállították, most a Várban a mozikiállításon ezeket vetítették: 1. Velence; 2. Utcai jelenet a párizsi Opera előtt; 3. Tengerjáró hajó vízrebocsátása; 4. Katonák lóúsztatósa; 5. Lovas akadályverseny; 6. Bikaviadal; 7. Spanyol tánccsoport; 8. Kettős táncjelenet; 9. Tréfás görkorcsolyamutatvány; 10. A Niagara-vízesés; 11. Folyó sziklák közt; 12. Iskolahajók; 13. Futballjelenet. Három film pedig helyi érdekességű: két „hódoló díszmenet” (a várbeli Dísztéren felvett „híradóanyag”), a Lánchíd budai hídfőjénél kocsikázó hölgyek-urak, valamint az emeletes omnibusz közlekedése.

Magyar Bálint a régi Filmvilágban (VI. évf. 13. szám, 30-32. o.) kiigazítja korábbi vélekedését, miszerint a Sziklai-fivérek vetítése lett volna az első Budapesten. Kutatásai nyomán tudjuk, hogy a Royal kávéháza adott hetekre helyet az első mozivetítéseknek. A vándormozisok továbbálltak azután az Andrássy útra. Mégis több ember áradt kifelé és visszafelé a Városligetből. Az ezredéves kiállítás mutatványosságai között szerénykedett a francia Lumière-testvérek moziajánlata.

1915. november 15-én a Royal egykori báltermében állt ki a függöny elé Berky Lili, hogy elszavalja Arany János Tetemrehívás című balladáját. Utána Garas Márton rendezésében levetítették a Kolozsváron készült azonos című filmet, Kund Abigél szerepében Berky Lilivel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 44-45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=279