Magyar MűhelyBeszélgetés Gárdos ÉvávalBudapest ConfidentalKolozsi László
„Nagyon érdekes ez a régi, háború előtti Magyarország. Sok folyamat akkor kezdődött el a magyar történelemben, amit az emberek nem láttak, vagy nem akartak látni.” Kondor Vilmos népszerű bűnügyi
regényét, az 1936-ban játszódó Budapest
Noirt Gárdos Éva, az Amerikai
rapszódia rendezője vitte filmre. Gordon Zsigmond bűnügyi újságírót
Kolovratnik Krisztián alakítja. A főbb szerepekben: Tenki Réka, Törőcsik
Franciska, Dobó Kata, Kulka János, Kováts Adél, Anger Zsolt. A film operatőre
Ragályi Elemér. Zene: Pacsay Attila. Díszlet: Pater Sparrow. Jelmeztervező: Flesch
Andrea. A filmet a Magyar Nemzeti Filmalap támogatta. A Big Bang Media november
2.-i bemutatója.
*
Mennyi
volt a leghosszabb idő, amit Magyarországtól távol töltött?
Hatéves
koromban mentem el Magyarországról. Feltettek egy repülőgépre és egyszer csak
Montreálban találtam magam a szüleimnél, akiket addig nem ismertem. Ezután eltelt
15 év, épp Párizsban nyaraltam, amikor azt éreztem, hogy nekem most
mindenképpen vissza kell mennem Magyarországra. Ott, akkor, elfogott egy
ellenállhatatlan vágy. Orient Expresszel jöttem haza. Az a vonatút volt az
egyik legfontosabb utazás az életemben. Soha nem fogom elfelejteni. Akkor
kezdtem megérteni, hogy ki vagyok én valójában.
Mi volt
az, amire mindig jó szívvel emlékezett vissza?
A
magyarországi gyerekkoromra. A nevelőszüleimmel csodálatosan éltünk, nagyon
szerettük egymást. Szinte idilli volt a harmónia, még csirkénk, kacsánk, sőt
egy disznónk is volt. Mire másra vágyhat még egy kisgyerek?
Melyek
az első emlékei itthonról?
Az a
kis falu, ahol gyerek voltam. Sajnos nem tudom pontosan, hogy hol lehetett,
mindenki meghalt, aki meg tudná mondani. Kicsit távolabb volt Budapesttől.
Emlékszem, egyszer a nagymamával elmentünk Pestre a Margitszigetre, óriási
élmény volt, úsztunk is. Azóta is imádok úszni.
Mivel
foglalkoztak a szülei, milyen emlékei vannak gyerekkorából?
Az
apámnak Magyarországon volt egy könyvkiadója, az anyám pedig a háztartást
vezette. Amikor kimentek Kanadába, az első időkben apám egy gyárban dolgozott,
később könyvelő lett.
A
gyerekek nem szeretik a változásokat, és az a kiköltözés nekem óriási váltást
jelentett. El kellett hagynom mindenkit és mindent, akiket addig szerettem, ami
nekem fontos volt, és meg kellett tanulnom egy új országot, egy új nyelvet, új
embereket. Nincsenek jó emlékeim azokból az időkből.
Mennyiben
volt önéletrajzi az Amerikai rapszódia? Milyen
emlékeit mozgósította, amikor azon dolgozott?
Az én
életem a történet alapja, de természetesen nem pontosan ugyanaz a sztori. Az én
szüleim például Kanadába mentek, míg a filmem Kaliforniában forgott. A
valóságban a nagymama is kiment Kanadába, de elég sok viszontagság várt rá.
Mivel én nagyon szerettem a nagymamát, a filmben Magyarországon hagytam. Gondoltam,
ne menjen el mindenki.
Sok
legenda keringett a filmről, a forgatásról. Ezek egyike, hogy bár a fiatal
Scarlett Johannson nagyon kedves volt, és jól lehetett vele dolgozni, de az
anyját nehéz volt elviselni. Milyen emlékeket őriz a forgatásról?
Azt
szoktam mondani, hogy ha az ember mindenre pontosan emlékezne egy-egy
forgatással kapcsolatban, soha nem vágna újra bele... De természetesen sok
mindenre emlékszem: például Galkó Balázs lenyűgöző volt, kristálytisztán
érezte, tudta a filmbeli karakterét. Az utolsó felvétel Scarlettről is pontosan
kirajzolódik előttem: a Hősök terén forgattunk és épp elkezdett havazni – gyönyörű
volt. Arra is emlékszem, hogy egy akkoriban megismert új barátnőm (aki ma már
persze régi barátnőnek számít), hozott nekem a forgatásra igazi magyar
húslevest, amitől a halottak is feltámadnak, mert olyan ideges voltam, hogy
csak azt tudtam megenni.
Gondolta
volna Scarlett Johannsonról akkor, hogy az egyik legjelentősebb hollywoodi
sztár lesz?
Azzal
pontosan tisztában voltam, hogy kimagaslóan tehetséges színésznő, a kamera is
nagyon szerette, és roppant ambíciózus is volt. A Paramount sajnos nem tudta, szóval
sok problémám volt velük.
Az a
kor, amiben a Budapest Noir is játszódik,
egy válság kora volt. Milyen hasonlóságokat lát a mai kor és a regény kora
között?
Azt
szeretném, ha ezt a nézők döntenék el.
Ha jól
emlékszem, nem Ön ajánlotta fel, hogy megfilmesíti Kondor Vilmos regényét,
hanem Önt kérte fel a Filmalap a regény megfilmesítésére. Miért éppen Önre
esett Ön szerint a választás?
Los
Angelesben vettem meg a könyvet, és angolul olvastam el, nagyon tetszett, sőt
lenyűgözött a sztori is, és főleg benne Budapest. A regény olvasásakor azonnal
megfogalmazódott bennem, hogy ezt nekem muszáj megfilmesítenem. Boldog voltam,
hogy a Filmalap is úgy gondolta, hogy jó ötlet a regény megfilmesítése.
Szokott
„hard boiled” regényeket olvasni, egyáltalán krimiket vagy van másik műfaj, ami
jobban vonzotta?
Hammett-et
nagyon szerettem, de Raymond Chandlert is. Most éppen Graham Green műveit
olvasom újra. Sokat utazok és nagyon tetszik, ahogy ír. Magyarul a Bűnös Budapestet olvasom Kondor
Vilmostól, franciául pedig Jean Renoir könyvét, Levelek Amerikából.
Nézett-e
filmeket a Budapest Noirhoz? Ami a
legjobban adja magát: film noirokat?
Imádom
a film noirokat, rengeteget láttam. A Budapest
Noirra készülve elővettem a kedvenceimet, de csak a moderneket: Kínai negyed, L.A. Confidential....
Milyen
filmeket szeret? Melyek azok a filmek, melyeket bármikor, akár ötször-hatszor
is meg tud nézni?
Godfather 1., 2., Night of the Hunter, Casablanca, The Third Man, Citizen Kane,
In a Lonely Place, az első Star Wars, a Blade Runner.
Miért
lehettek egykor olyan népszerűek a magyar forgatókönyvírók, rendezők
Hollywoodban? Mint George Cukor, Kertész Mihály?
A
magyarok tehetségesek, és újat hoztak Hollywoodba. Kertész Mihály rendezte a Casablancát, ami egy nagyon szép,
szomorú film. Bogart és Ingrid Bergman elképesztően jók együtt, azt az utolsó
jelenetet senki sem fogja elfelejteni, ahogy a zenét sem.
Miért
érdekes Ön szerint egy huszadik század elején játszódó krimi adaptálása? A kor
hangulata fogta meg? A történet? Az alakok? Gordon nyomozó?
A jó
krimi nagyon izgalmas és sokrétű. Mindenkihez szól, mindenkihez eljut, mindenki
megtalálhatja benne a saját élvezetét. A Budapest
Noir karakterei nagyon érdekesek, és nagyon érdekes ez a régi, háború
előtti Magyarország. Sok folyamat akkor kezdődött el a magyar történelemben,
amit az emberek nem láttak, vagy nem akartak látni.
A
regényben is nagyon fontos szerep jut a femme fatale-oknak, az erős nőknek.
Hogyan, mennyi idő alatt választották ki a szereplőket?
Jó pár
hónapig castingoltunk. Először meg kellett találnunk Gordont. Sok tehetséges
színésszel találkoztunk, de Kolovratnik Krisztián próbaszereplése után nem volt
kérdés, hogy ki fogja eljátszani Gordont. Tenki Rékát az Egy asszony című előadásban láttam, nagyon kemény darab volt és
Réka lenyűgözően alakított. Amikor bejött próbajátékra a Noirba, nagyon jól tudtak együttműködni Krisztiánnal. A Budapest Noirban nem egy, hanem
egyenesen három femme fatale játszik.
Mennyiben
támaszkodott a magyar stábra? Kik voltak a legfontosabb munkatársai?
Az
egész stáb magyar volt, fantasztikus volt velük dolgozni. Kemény Ildikó
producer nagyon jó társ, ügyes producer, akivel fél szavakból értettük egymást.
Ragályi Elemér operatőrrel már dolgoztam az Amerikai
rapszódiában, nem véletlenül választottam újra, most is sokat tanultam
tőle. Flesch Andrea jelmeztervező csodálatos, eredeti ruhákat készített,
illetve bérelt a szereplőknek. Pater Sparrow volt a díszlettervező, roppant
ügyes és kreatív, a munkabírása felejthetetlen, semmi sem volt neki sok.
Pontosan megértette, hogy mit szeretnék látni. Mandel Helga casting directorral
kezdődött minden, sokat jártunk színházba, rengeteg szereplőt megnéztünk, és
nagyon jó lett a válogatás. Juhász Attila volt az asszisztensem, a világon
mindenben segített. És persze minden egyes munkatársnak rengeteget köszönhetek.
Tarantino
és más divatos amerikai rendezők a régmúltban játszódó filmekhez is mai zenét
használnak. Az Amerikai rapszódiában is
nagyon fontos az Andro Drom dala. Önök milyen zenét álmodtak meg a film alá?
Egy
barátomtól kaptam először Andro Drom CD-t, amit még Németországban vettek fel.
Az Andro Drom és Sebestyén Márta is nagyon jól működött. Az a zene, azok a
hangok igazán különlegesek. A Budapest
Noir elejére és végére először jazzre gondoltam, és Pacsay Attila
zeneszerző írt is egy gyönyörűt, de éreztük, hogy ehhez a filmhez egy modernebb
zene kell. Végül a modernebb verziót használtuk. A zenét szerintem csak és
kizárólag a kép mellett lehet kiválasztani. Ameddig nem látod, hallod együtt,
addig nem lehet eldönteni mi fog működni valójában.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 3 átlag: 6.33 |
|
|