KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Gyermekeim apja

Kolozsi László

Le père de mes enfants­ – francia-német, 2009. Rendezte és írta: Mia Hansen-Løve. Kép: Pascal Auffray. Szereplők: Louis-Do de Lencquesaing (Grégoire Canvel), Chiara Caselli (Sylvia), Alice de Lencquesaing (Clémence), Alice Gautier (Valentine). Gyártó: Les Films Pelléas. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 110 perc.

A magyar néző valószínűleg már értesült arról, hogy Mia Hansen-Løve filmje kulcsfilmként is nézhető, sőt egyik szereplője állítólag megfeleltethető Tarr Bélának. A magyar néző tehát azért is vált jegyet a Gyermekeim apjára, mert szeret intimpistáskodni, érdekli, milyennek láttatja Hansen-Løve az európai film e nagy és kétségkívül nehéz ember hírében álló alakját.

Kétségtelen, a rendező Balsanról, Tarr produceréről mintázta a főhőst. A producer hős, Balsanhoz hasonlóan, nagypolgári, acélgyáros családba született, a haute bourgeoisie tagja; igaz, kívülálló. Szorult helyzetében sem fordul a családhoz, nem kér alamizsnát. Hansen-Løve szerint őt csak a producer figurája érdekelte, annak sem járt utána, milyen körülmények közt, kivel élt, kikkel volt konfliktusa. Ám ha valaki nem kulcsfilmként nézi a filmet – jól teszi –, annak lelkesedését le kell hűteni: a Gyermekeim apja kifejezetten ügyetlen melodráma. Grégoire Canvel halála előtt érthetetlenül állunk. A rendező elmulasztja az öngyilkosságot rendesen motiválni, Canvel tette szinte olyan, mint egy action gratuite. Számlákat éget, majd fejbelövi magát: éppen a film közepén. A film második részében az állandóan telefonálgató, rettenetesen elfoglalt férjével, ha nem is eszményi, de jó házasságban élő feleség veszi át a hatalmat a cég felett, igyekszik mindent rendbe hozni, megpróbálja a készülő filmek befejezéséhez a pénzt megtalálni. Küzdelme kilátástalan. De ez a küzdelem legalább átélhető, van tétje, nem úgy, mint Canvel esztelen vergődésének. A producer inkább szánalmas, mint esendőségében megejtő figura. A forgatókönyv hibájából elég idő sem áll rendelkezésünkre érte szurkolni, szorítani,. Hevenyészve ábrázolt küzdelmei így azt is szemléltetik, hogy az európai film vergődik, nehéz helyzetben van – de ennek inkább maga a film ékes bizonyítéka, illetve a tény, hogy még Cannes-ban is kaphatott díjat. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/12 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10445