KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Könnyű nőcske

Alföldi Nóra

Easy A – amerikai, 2010. Rendezte: Will Gluck. Írta: Bert V. Royal. Kép: Michael Grady. Zene: Brad Segal. Szereplők: Emma Stone (Olive), Amanda Bynes (Marianne), Cam Gigandet (Micah), Stanley Tucci (Dill), Patricia Clarkson(Rosemary). Gyártó: Screen Gems. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 92 perc

A tinivígjáték nehéz műfaj, hiszen az alkotóknak maximálisan meg kell felelniük célba vett rétegközönségüknek, ráadásul nem árt, ha a korhatár-besoroló bizottság kegyeit is elnyerik. Egyik sem könnyű feladat, a kamaszok éles szemű kritikusként köztudottan finnyásak és utálatosak tudnak lenni, és ha ez még nem lenne elég, érdeklődési körük és poén-fétiseik csak úgy vonzzák a vörös cenzúrapecsétet. Will Gluck rendező azonban a Könnyű nőcskével kiválóan lavírozik a két tábor közt, mi több, filmjével nem csak az X, Y és Z, de akár az idősebb generációkat is képes kiválóan szórakoztatni.

A nevetség tárgya ezúttal egy kisvárosi kamaszlány, aki a lehető legdurvább arculat-mészárlást hajtja végre magán; egy véletlen baki folytán eleinte csak kisebb, később nagyobb hazugságokba kényszerül, minek következtében elnyeri az oktatási intézmény elsőszámú lotyója címét. Csakhogy a hirtelen ráütött szégyenbélyeget nem lemosni óhajtja magáról, inkább „utánam a vízözön” mentalitással gondosan ápolgatja azt – arany szívével és ordenáré kamuival ugyanis a suli összes csajozni vágyó lúzerét csődör-imázshoz juttatja. A pletykák azonban óriási lavinákat indítanak be, fröcsög a suli katolikus ligája, üveges szemmel pislog az iskola-pszichológus – miközben a történet sodró lendülettel folyik a maga medrében, hemzseg az imádnivaló karakterektől és sziporkázó dialógoktól.

Gluck nem csupán korrekt módon oldotta meg a házifeladatát, de még ügyes kis sormintát is csapott hozzá – a filmet csinos intertextekkel dekorálja ki. A motívumok valahol Hawthorne Skarlát betűjénél kezdődnek, annak remake-jein és John Hughes brat-pack kincsein át (Meglógtam a Ferrarival, Nulladik óra stb.) egészen a kortárs tingli-tangli popkultúra cikkcakkvonaláig tartanak. Könnyen azonosítható felületek ezek, a kapcsolódáshoz nem kell se forró rágógumi, se facebook, se smartphone.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/12 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10442