KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

W.

Alföldi Nóra

W. – amerikai, 2008. Rendezte: Oliver Stone. Szereplők: Josh Brolin, Colin Hanks, Toby Jones. Forgalmazó: Mokép. 129 perc.

Az ezredforduló óta egyre világosabb, hogy Oliver Stone csak a hatvanas–hetvenes évek Amerikájának káoszában sziporkázik igazán, a régmúlt–közelmúlt kapatos témáit vagy elpoétizálja vagy elbagatellizálja. Kiváló példája ennek a szerzői fordulatnak a W. című 2008-as darab, mely George W. Bush életének laza felskiccelése, Stone-nál azonban a „skicc” nem a laza direktori hozzáállás szinonimája, inkább az árnyalatok, tónusok, színek teljes hiányát fedi.

Az Amerikai Egyesült Államok 43., népszerűségi indexét tekintve valahol L.B. Johnson és Nixon között elhelyezkedő elnökéről a választások előtt biopicet készíteni Stone-osan pimasz húzás, a direktor azonban most mégis visszafogta magát, ujjal mutogatás és konspirációs elméletek gyártása helyett az elnököt olyannak ábrázolja, amilyen: egy jóra-, de elnöki székbe nem való texasi tahónak, aki elszánt katolikus, szereti a focit és a baseballt, a nejét és a hamburgert, nagy vágya, hogy apja (az Egyesült Államok 41. elnöke) büszke legyen rá, de valójában fogalma nincs arról, hogy mit akar az élettől. Tanácsadóiban megbízik, rendes emberek, a háborús stratégiák kidolgozása közben közösen tévednek el a Bush-ranchon. Stone merészsége annyiban merül ki, hogy szimpatizál alanyával, épp ezért amikor töredékmásodpercekre odamar, akkor azt érezhetően csak a néző elégedettségéért teszi, így viszont a humor száraz, mint a texasi sivatag, az abszurd és az irónia el is szikkad benne. A jelenetek és az ügyes, de nem elemi erejű montázsszekvenciák kiválóan működnek, de olyanok, mint a földre szórt puzzle, nem alkotnak egységes képet. Végeredményben a néző semmi olyan információt nem kap a történelem viharának kis-nagy emberéről, mellyel eddig ne lett volna tisztában.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/12 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10435