KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
   2013/április
HITCHCOCK
• Benke Attila: Tévedések és áldozatok Hitchcock és hősei
• Hubai Gergely: Halálkeringők Hitchcock filmzenéje
• Schubert Gusztáv: A géniusz műhelyében Stephen Rebello: Alfred Hitchcock Így készült a Psycho
AUDREY HEPBURN
• Tüske Zsuzsanna: Az apás Galatea Audrey Hepburn
ÓZ FÖLDJÉN
• Sepsi László: Lefelé a Sárga úton Óz-filmek
• Ardai Zoltán: A sziluett Óz, a csodák csodája
SZUPERHŐS ÉS FILOZÓFUS
• Huber Zoltán: Így használd az okostelefonod Heidegger és a Vasember
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: „Nem is tudtuk, hogy ilyen sötétben élünk” Beszélgetés a Nevelésügyi sorozat rendezőivel
• Szalai Györgyi: Felejtés ellen Emlékezés Wilt Pálra
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Vágyak és vezeklések Berlinale 2013
• Gyenge Zsolt: Az anyaszomorító Călin Peter Netzer: A gyermek fekvése
CHYTILOVÁ
• Zalán Vince: A harmadik jelentés Chytilová „százszorszép” filmjei – 3. rész
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Lakatlanul Beszélgetés Szemerey Samuval
FILM / REGÉNY
• Szabó Noémi: Többnyire ártalmatlan Isaac Marion: Eleven testek
• Sepsi László: Fél-élet Jonathan Levine: Eleven testek
JAPÁN REBELLISEK
• Vágvölgyi B. András: Szex, hírnév, politika Nagisa Ôshima
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Amerika anno zéró A Mester
• Bikácsy Gergely: Érzelmek iskolája Május után
MOZI
• Baski Sándor: ill Manors – Rázós környék
• Sepsi László: No
• Huber Zoltán: Halálhegy – A Dyatlov-rejtély
• Forgács Nóra Kinga: Tango Libre – Szabad a tánc
• Margitházi Beja: Teddy Bear
• Alföldi Nóra: A csodacsapat
• Kovács Kata: Camille kétszer
• Géczi Zoltán: Likvidálva
• Barkóczi Janka: Egy hölgy Párizsban
• Parádi Orsolya: Tökéletes hang
• Kránicz Bence: Csapda
• Tüske Zsuzsanna: Dől a moné
• Varró Attila: Az óriásölő
DVD
• Szabó Ádám: Ölni kíméletesen
• Pápai Zsolt: Limonádé Joe
• Soós Tamás: Fejbenjáró bűn
• Nagy V. Gergő: Két nap az élet
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Az X-Men visszatért
JAPÁN REBELLISEK
• Csiger Ádám: Harcosok klubja Japán radikális rendezői

             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

ill Manors – Rázós környék

Baski Sándor

ill Manors – brit, 2012. Rendezte és írta: Ben Drew. Kép: Gray Shaw. Zene: Plan B. Szereplők: Riz Ahmed (Aaron), Ed Skrein (Ed), Lee Allen (Chris), Keef Coggins (Kirby), Anouska Mond (Michelle). Gyártó: Miceowave / Film London / Ill Manors / Aimmimage. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 121 perc.

A nagyközönség a rappereket máig a félmeztelen nők gyűrűjében kilós aranyfukszokat lóbáló mű-gengszterekkel azonosítja, holott a zsánernek léteznek olyan kifejezetten intelligens művelő is, akik szövegeikben nagyfokú társadalmi érzékenységekről tesznek tanúbizonyságot. Ilyen a brit Ben Drew, alias Plan B is, aki debütáló albumán (Who Needs Actions When You Got Words) Észak-Londonba kalauzolta el hallgatóságát, az önkormányzati lakásokban tengődő csonka családok, az agresszív tinédzserek és az utcát uraló dealerek világába. Az egyes szám első személyben előadott portrék többsége ugyanazt a tanulságot közvetítette, mint az Elvis Presley-féle In The Ghetto évtizedekkel korábban: a környezet determinál, a szülők és a társadalom által magukra hagyott gyerekek elvadulnak, a testi és lelki nyomor így újratermelődik.

A Drew által írt és rendezett ill Manors – Rázós környék ennek az egyébként nem túl forradalmi tételnek hivatott az illusztrációjául szolgálni. A rapper formális filmes képzésben ugyan nem részesült, de a mozgóképes dramaturgia iránti affinitása már a második albuma kapcsán megmutatkozott: a The Defamation of Strickland Banks dalai és a kapcsolódó videoklipek egyetlen összefüggő történetet meséltek el. Az ill Manors narrációjaként ugyancsak a rapbetétek szolgálnak: Plan B, mint egyszemélyes görög kórus kommentálja a cselekményt, illetőleg beavatja a nézőket a szereplők múltjába, felvillantva a gyerekkoruk meghatározó eseményeit. A nagyjából egy hetet átfogó történet helyszíne a londoni Forest Gate, az a környék, ahol Drew is felnőtt, a szereplők pedig az errefelé „őshonos” drogdealerek, chavek (balhés fiatalok) és crackfüggő kurvák. A film időjátékokkal tarkított epizodikus szerkezete a Ponyvaregény-típusú puzzle-mozikat idézi, de Tarantinóval ellentétben Drew nem idealizálja a gengsztervilágot. A jórészt amatőr színészek közreműködésével, eredeti helyszíneken és fillérekből forgatott ill Manors, kíméletlen realizmusa és nyersessége okán inkább a dán Pusher-trilógia és a This is England rokonának tekinthető. Drew ugyanakkor nem tud és nem is akar szenvtelen maradni, így a film az utolsó félórában leplezetlenül melodramatikussá válik. Egy kevésbé személyes alkotást az efféle hatásvadászat talán hiteltelenítene, de mivel az ill Manors bevallottan a rapzene népnevelő attitűdjét zsákmányolja ki –, maximális sikerrel –, nem opciója, hanem kötelessége morális tanmeseként (is) működnie.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/04 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11411