KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/június
KRÓNIKA
• (X) : Filmkarc
• Kézdi-Kovács Zsolt: Madaras József (1937–2007)

• Schubert Gusztáv: Ha Philip K. Dick
• N. N.: Dick-adaptációk
• Kömlődi Ferenc: Android-fantáziák Philip K. Dick és az új robotika
MAGYAR MŰHELY
• Frivaldszky Bernadett: Tárgyiasult gondolatok Beszélgetés Banovich Tamással
• Kolozsi László: A hallható film Beszélgetés a hangról
• Balázs Gábor: Ópium – hangkritika A véső hangja
• Kolozsi László: Római harsonák Rózsa Miklós
• Csala Károly: A sodrástól távol Gaál István fotográfiái
TITANIC
• Baski Sándor: Vészjelzések a fedélzetről Titanic disztópiák
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Titanic
• Teszár Dávid: Ázsiai rakomány

• Ardai Zoltán: Nyári oktatás Kultmozi: Baleset
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: Zidane, az antihős Mar del Plata
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Történelem: tarka és trendi Magyar plazma
KÖNYV
• Palotai János: A rajzoló rendező Eizenstein Erósza
KRITIKA
• Vincze Teréz: Irodalom a dobozban János és Viola; A veinhageni rózsabokrok
• Vízer Balázs: Forradalmi groteszk Liberté 56
• Gelencsér Gábor: Szerkesztői üzenet Tavasz, nyár, ősz
• Győrffy Iván: Asztali beszélgetések A hét főbűn (Bűnök ezek?)
• Takács Ferenc: Az istenek szomjaznak Felkavar a szél
• Wostry Ferenc: Mozik a 42. utcában Grindhouse
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fekete könyv
• Nevelős Zoltán: Melquiades Estrada három temetése
• Kolozsi László: Kubrick menet
• Pápai Zsolt: Zodiákus
• Vajda Judit: Transylvania
• Vízer Balázs: 23-as szám
• Herpai Gergely: Pókember 3.
• Klacsán Csaba: Megérzés
DVD
• Pápai Zsolt: A fantomlakó
• Pápai Zsolt: Jóasszony
• Tosoki Gyula: Néma gyilkos
• Alföldi Nóra: Hét vérfoltos orchidea

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Megérzés

Klacsán Csaba

Premonition – amerikai, 2007. Rendezte: Mennan Yapo. Írta: Bill Kelly. Kép: Torsten Lippstock. Zene: Klaus Badelt. Szereplők: Sandra Bullock (Linda), Julian McMahon (Jim), Shyann McClure (Megan), Nia Long (Annie), Kate Nelligan (Joanne). Gyártó: MGM / TriStar Pictures / Hyde Park Films. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 110 perc.

 

Vajon sorsunk eleve elrendeltetett? Avagy szabad akaratunkkal befolyásolhatjuk saját jövőnket? S amennyiben lehetőségünk van megpillantani jövőnk egy lényeges szeletét, lehet-e, szabad-e közbeavatkoznunk, amennyiben érdekeink ezt kívánják? Ezek a kérdések foglalkoztathatnák a Megérzés főszereplőjét, Linda Hansont (a romkomok világában sokkal inkább otthonosan mozgó Sandra Bullock alakításában), miután idilli élete egyik napról a másikra rémálommá válik. Született feleség ő, aki takaros kertvárosi otthonában éli átlag amerikai mindennapjait szerető férjével és két kislányukkal, mígnem egy napon autóbalesetet szenvedett férje halálhíréről értesül. Az első magányos és átsírt éjszakát követő másnapon azonban Linda épen és egészségesen találja otthon férjét, s már-már el is hinné, hogy az egész csak egy rossz álom volt, ha a következő reggelen már nem a gyásznép fogadná őt a nappaliban. Az asszony -csak úgy, mint a film kronológiája - ezen a ponton teljesen összezavarodik, s jó ideig nehéz eldönteni, hogy megháborodott-e, avagy valóban a jövőt látta. Nem tudni már, mi történt tegnap, mit hoz a holnap vagy hogy épp milyen nap van ma. A kizökkent idővel való játék önmagában is izgalmas lehetőségeket rejt magában, de Mennan Yapo rendező sajnos ugyanúgy kihagyja ezeket, ahogy a predesztinációt és a jövőmódosítás felelősségét is épp csak karcolgatja. Amíg a darabjaira töredeztetett narrálás izgalmassá tette a történet rekonstruálását a Mementóban, vagy körkörösségével humorforrássá válhatott az Idétlen időkig esetén, addig a Megérzésben olyannyira csapong, hogy idővel teljesen érdektelenné válik. A végponttól a kezdet felé haladó narráció itt jóval feszesebb dramaturgiát és határozottabb színészvezetést igényelne, ennek híján azonban ez a thriller minden lényegi feszültségtől mentes dráma marad csupán. S mire enervált és színtelen hősnőnk kezdi megérteni, hogy mi is a szerepe a történések folyamában, addigra mi már csak a végét várjuk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/06 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9029