KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/december
KRÓNIKA
• N. N.: [Illés György 80 éves]

• Turcsányi Sándor: A szabadság fantomjai Lázadó film
• Csejdy András: James Dean, a rebellis Lázadó film
• Bikácsy Gergely: Ellázadók A francia film zendülői
• Dániel Ferenc: Orosz Kronosz Szokurov körei
• Ardai Zoltán: Tengermélyi aszály Quay-kino
• Bakács Tibor Settenkedő: Tekercsek az idő mélyén Tiltott ösvény
• Antal István: Fény Lumière
• Durst György: Száz dióból egy Feljegyzéseimből, félúton
• Jancsó Miklós: Thai Binh Capa képei
• Déri Zsolt: Botrány! Gainsbourg
• Schubert Gusztáv: Feslett bimbók Lolita-jelenség
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Játszi középkor Három szín
• Báron György: Asszonyok földje A magzat
• Bérczes László: Átlag Vérvonal
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Szeress Mexikóban
• Bori Erzsébet: Cápafióka
• Mockler János: Dermedt szív
• Békés Pál: Hármasfogat
• Tamás Amaryllis: Szabadnapos baba
• Barotányi Zoltán: Sztriptízgyilkos
• Fáber András: Az ügyfél
• Tamás Amaryllis: Az oroszlánkirály
• Bíró Péter: Időzsaru
• Hungler Tímea: Időzített bomba
• Schubert Gusztáv: Karácsonyi lidércnyomás

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Sztriptízgyilkos

Barotányi Zoltán

Filmünk elején a sármosan pitbull-tekintetű Gary Busey szörnyű álmot lát: lidérces kábulatában azt képzeli, hogy ő a Sztriptízgyilkos című sorozatgyilkolás etűd szokásos lökött nyomozó-hőse. Ezután – szintén álmában – kiesik a csukott ablakon, ettől magához tér, s rájön, hogy amit látott, az rosszabb, mint az álom. Keserű ébredése nyomán világossá lesz számára, hogy ezentúl esetenként több tucatnyi szadista néző figyelheti élvezettel – amúgy igen gyakori – ballépéseit. Ez kedvét szegi, s a sok szomorúság után visszavonul: ezután csendben borong, s engedi, hogy lassan körülvegyék őt a kétes múlt tünékeny árnyai. Gondjai szaporodnak, máját cirógatja a cirrózis, ráadásul embertársai nem csupán önként, kéjjel ölnek, de némelyek a szerzői jogok lábbal tiprásával lopják a gyilkossági rituálék szoftvereit. A mintaadó perverz sorozatgyilkosok nyomán – mint eső után a lisztharmat – tenyésznek az epigonok: Gary Busey például rögtön két példányban kapja a Sebész álnevű rémet, s csak lassan ébred rá, hogy egyikükből hiányzik a vízjel. Ám a másikból „kemény diót faragott az élet vasökle” – gyilkosunk szexuálisan kizsákmányolt lelki nyomorék, küllemre síkos testű badibilder, belbecsre ellenben nem ád túl sokat. Emésztő szerelmének tárgya a tükör, ha a szenvedély fellángol, ajka forrón tapad a tükörkép szájára. Ennyi lélekmélyi ballaszt elég is az apatikus nézőknek: a Rémet rögvest halálra ítéli a közönség perzselő ellenszenve. Busey érzi a kor szavát, s neje segedelmével precízen teljesíti a megbízatást – de már nincsenek illúziói. Tétován mereng egy újabb szerepajánlat felett, s rezignáltan veszi észre a stáblistán a Láncfűrészes Gyilkost.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/12 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=801